A bolygófotózás igen népszerű műfaj, melyet legtöbb amatőrcsillagász előbb vagy utóbb kipróbál. Az alábbiakban egy komolyabb bolygókamera kiválasztásához adunk 5+1 tippet. Kezdjük talán az egyik legegyszerűbb, de igencsak alapvető kritériummal.
1. USB 3.0 port: A sebesség mindenek felett
Bolygófotózáskor a maximális részletesség eléréséhez a kamerának másodpercenként több tucat vagy akár száz képkockát is rögzíteni kell tudnia. Ezek közül speciális szoftverrel kell kiválogatni a legélesebb felvételeket (lásd: lucky imaging) a további feldolgozási lépések előtt.
A felvételek elkészítésére gyakran csak néhány perc áll rendelkezésre: a Jupiter gyors tengelyforgása már ennyi idő alatt is érzékelhető. Emiatt a képkockasebesség (FPS – Frames Per Second) kulcsfontosságú mérőszám bolygófotózásnál.
Miért "kötelező" az USB 3.0? Mert ez teszi lehetővé villámgyorsan a tömörítetlen, nyers video számítógépre rögzítését.
USB 2.0 illetve wifi csatlakozású kamerák használata a kisebb átviteli sebesség miatt kerülendő!
2. Színes vs. Monokróm: A kényelem és a precizitás harca
Kezdők számára rendszeresen visszatérő dilemma: színes vagy monokróm legyen a bolygókamera. Erre nincs univerzális válasz – attól függ, mi a cél.
- Színes (OSC - One Shot Color) kamera: Egyszerűbb használni, azonnal színes képet rögzít. Kezdőknek és azoknak ajánlott, akik nem akarnak szűrőváltóval bajlódni a távcső mellett, illetve a képfeldolgozást sem szeretnének túlbonyolítani.
- Monokróm (Mono) kamera: Sokkal érzékenyebb és nagyobb a felbontása, mivel nincs rajta Bayer-mátrix (színrács). Ha a maximumot kell kihozni a távcsőből - és ehhez nem sajnálod az extra "munkát" valamint költségeket - akkor egy monokróm kamera + szűrőváltó (R, G, B és IR szűrőkkel) a profi választás.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a modern képfeldolgozó szoftvereknek köszönhetően egy színes kamerával készített bolygófelvétel igencsak megközelíti egy monokróm kamerával készített kép részletgazdagságát miközben sokkal kevesebb a "macera" vele. Talán a Nap és a Hold esetében lehet egy monokróm kamerával észrevehetően felülmúlni egy színes kamera "képélességét".
3. Milyen pixelméretű bolygókamerát válasszak?
Egy kritikus, mégis gyakran elhanyagolt pont: a távcső átmérőjét és fókusztávolságát, valamint a kamera pixelméretét össze kell "hangolni", hogy a felbontást maximalizáljuk. (Az ideális fókuszhossz természetesen valamilyen Barlow-lencse használatával is elérhető.) Hüvelykujj szabályként a következő képletet tudjuk alkalmazni:
Optimális fényerő ≈ 5 × pixelméret (µm)
Például:
- 3.75 µm pixel (pl. IMX 224 szenzor) → ideális f/18–20 körül
- 2.9 µm pixel (pl. IMX 585 szenzor) → ideális f/14-f/16 körül
- 2 µm pixel (pl. IMX 678 szenzor) → ideális f/10-f/12 körül
- 1.45 µm pixel (pl. IMX 715 szenzor) → ideális f/7-f/8 körül
Egy 200 mm átmérőjű optika tehát 1500 mm fókusz körül ad ideális felbontást IMX 715 szenzorral rendelkező kamerával. Egy 1000 mm fókusztávolságú Newton távcső esetén kb 1.5x fókusznyújtás szükséges ehhez. (Jobb légköri nyugodtság esetén valamivel nagyobb nyújtást is lehet alkalmazni.) Egy alapból 2000 mm fókuszú Schmidt-Cassegrain távcső mellé azonban ez a kamera nem ajánlott választás!
Ha meglevő távcsövünk mellé választunk bolygókamerát, akkor választáskor ne hagyjuk figyelmen kívül a használatához szükséges fókusztávolságot!
Fontos-e a szenzor mérete?
A bolygók még nagyobb távcsövekben, hosszú fókusz mellett is relative kis méretűek. "Felesleges" minél nagyobb szenzor mérettel rendelkező kamera megvásárlására törekedni, mert képrögzítéskor úgyis csak a bolygókorongot tartalmazó kis rész kerül eltárolásra. Nap- és Hold fotózás során - ha cél a teljes korong megörökítése - természetesen már szükséges lehet nagyobb szenzor méretű kamera használata, bár ez egészen más jellegű problémákat fog felszínre hozni (pl. kómahiba).
4. IR-blokk szűrő: miért jobb, ha nincs a kamerában?
Az infravörös tartományban a légkör sokkal nyugodtabb. Ún. IR-pass szűrővel (mely csak az infravörös tartomány engedi át pl. 685 nm vagy 742 nm felett) még rosszabb seeing mellett is élesebb, kontrasztosabb monokróm felvételek készíthetőek. Ha a kamera gyárilag blokkolná az infravörös tartományt a beépített IR-blokk szűrőjének köszönhetően, akkor erre nem lenne lehetőség. Érdemes tehát olyan bolygókamerát választani, amely
nem tartalmaz beépített IR szűrőt,
és az infravörös tartományban is minél érzékenyebb. (A gyártók rendszerint publikálják ezt az adatot.) Amennyiben a kamera nem rendelkezik beépített UV/IR blokk szűrővel, akkor képrögzítéskor külső darabbal kell pótolni a legjobb képminőség érdekében!
5. Melyik gyártó kameráját válasszam bolygófotózásra?
A piacon több gyártó bolygókamerái között választhatunk, egy dolog azonban sok esetben közös: ugyanazt a Sony szenzort használják.
Az azonos szenzorral szerelt kamerák között lényeges különbség nem várható képminőség tekintetében,
bár azért az sem jelenthető ki, hogy teljesen egyforma teljesítményre képesek. Van, amelyikben található beépített DDR3 memória a stabilabb és gyorsabb adatátvitel érdekében, de a beállítási lehetőségek, design vagy a garanciális feltételek is eltérőek lehetnek.
Sokáig szinte egyeduralkodóak voltak a ZWO termékei, emiatt jól kiforrott szoftveres támogatással rendelkeznek. Az utóbbi időben más gyártók (pl. ToupTek, Player One) is piacra dobták saját bolygókameráikat gyakran kedvezőbb áron. (Sőt! A ToupTek más számára is gyárt kamerákat, ezért előfordulhat, hogy más márkanév alatt is találkozunk a kameráikkal.)
Mivel a Windows alatt használt népszerű bolygófotózásra optimalizált szoftverek (pl. SharpCap, FireCapture) széles körűen támogatják a különböző gyártók kameráit, sok esetben nem kell kompromisszumot kötni ha nem ZWO kamerát választunk. A támogatott szoftverek körét azért vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, különösen ha olyan kamera mellett szeretnénk dönteni, ami nem a gyártó márkaneve alatt kerül forgalomba.
+1 Miért nem ajánlott a mobiltelefon, DSLR kamera bolygófotózni?
A mai modern mobiltelefonok, DSLR kamerák képesek videot rögzíteni - vagyis meg lehet próbálkozni a bolygókat megörökíteni velük - a gyakorlatban azonban kettő ponton "elvéreznek". Egyik, hogy a felvételi sebességük elmarad a dedikált bolygókameráké mögött, vagyis nem képesek másodpercenként olyan nagy képkockaszámot elmenteni. A másik, hogy
különböző algoritmusokkal tömörítik a videot, melynek során a nagyon finom részleteket eltávolítják a képből.
Pont azokat, melyek kritikusak bolygófotózás során. Próbálkozni, tanulni jók lehetnek, de komoly munkára nem javasoltak.
Melyik kamera ajánlott bolygófotózásra?
Nos, talán legcélszerűbb megnézni vásárlóink az elmúlt évben milyen szenzorral szerelt kamerát választottak (zöld színnel a színes, narancssárga színnel a monokróm kamerákat jelöltük):
A toplista az alábbiak szerint alakul:
- Sony IMX 715C szenzorral szerelt kamerából vásároltak legtöbbet. (Ilyen pl. a ToupTek G3M 715C, vagy a ZWO ASI 715MC). Ennek oka lehet, hogy a kis pixel méret (1.45 µm) miatt nem szükséges komolyabb fókusznyújtás fényerős távcsövekkel történő használatkor sem.
- Sony IMX 585C szenzor népszerűségét aligha kell magyarázni. Alacsony zajszint, nagyobb méretű szenzor jellemzi, mely még belépő szintű mély-ég fotózáshoz sem utolsó! Kapható ToupTek G3 585C illetve ZWO ASI 585MC néven. Szinte minden távcsőtípushoz használható bolygófotózni megfelelő fókusznyújtás mellett.
- Sony IMX 678C szenzor ideális választás legtöbb Schmidt-Cassegrain, vagy Makszutov-Cassegrain távcső mellé, hiszen fókusznyújtás nélkül is optimális felbontást ad. Megvásárolható ToupTek G3M 678C és ZWO ASI 678MC néven.
Monokróm kamerák meglehetősen lemaradnak népszerűségben a színes kamerák mögött. Igazából csak az IMX 678M (Touptek 678M illetve ZWO ASI 678MM) szenzorral szereltek voltak valamennyire népszerűek.
Reméljük, sikerült tippeked adni, hogy melyik kamera jelent ideális választást számodra. A Makszutov távcső boltban sokféle bolygókamera megtalálható szakértő tanácsadás mellett.
A cikkben szereplő Szaturnusz felvételt Miskolczi Imre készítette. A felvétel adatalapja megtekinthető az asztrofoto.hu portálon.
