Vásárlóink gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy ajánljunk olyan távcsövet, amely „számítógéppel összeköthető”. A kérdés meglepően egyszerű (kissé talán pongyola is), a válasz azonban sokkal összetettebb.
Alapvetően kétféle módon köthető össze egy távcső a számítógéppel:
1) számítógéppel vezérelhetjük tetszőleges objektumra
2) számítógépen tekinthetjük meg a távcsőben látott képet
Az alábbiakban megnézzük milyen műszerre van szükség az egyes esetekben, valamint mit nyerünk a számítógépes kapcsolattal.
Távcső vezérlése számítógépről
Első hallásra roppant kényelmes megoldásnak tűnik, hogy pár egérkattintással tetszőleges objektumra tudjuk ráállítani távcsövünket. Ha ez a célunk, akkor válasszunk ún. GoTo vezérléssel rendelkező műszert, ezek ára kb. 80e Ft-tól indul. A számítógép és a távcső összekötéséhez mindössze egy soros porti kábelre van szükségünk és karosszékből ülve tetszőleges objektumot beállíthatunk.
Érdemes azonban tudni, hogy a GoTo vezérléses távcsövek tartozéka egy TV távirányító méretű, formájú kézivezérlő, mely lényegében egy pici számítógépnek tekinthető, és szintén képes tetszőleges objektum beállítására. Ha nem is egérkattintással, de a gombok segítségével bármit távcsővégre kaphatunk a használatával. Ennek köszönhetően túl sok gyakorlati haszna önmagában nincs, hogy PC-ről vezéreljük távcsövünket.
Távcsőben látott kép megtekintése számítógépen
Gyakran felmerül a vágy az érdeklődőben, hogy milyen jó lenne a távcsőben látott képet a szoba melegéből csodálni, anélkül hogy a hidegben kelljen vacogni. Az elképzelés érthető, azonban pár dolgot tartsunk szem előtt: lényegében csak a Nap és a Hold rendelkezik kellően erős fénnyel ahhoz, hogy a szabadszemes látványt megközelítő élőképet kapjunk valamilyen kamerával. A Jupiter, Szaturnusz (esetleg ritkán a Vénusz és Mars) az, amelyik még ezzel a technikával megfigyelhető, azonban a kamerákkal látott élőkép minősége nem éri el a szabadszemes látvány minőségét.
Akik tehát a Napról, Holdról, bolygókról élőképet szeretnének látni, legalább óragéppel (esetleg GoTo vezérléssel) ellátott távcsövet válasszanak. Kamerának az ASI kamerákat ajánljuk. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az általánosan elterjed 1000 mm körüli fókuszú távcsövekben a Jupiter mindössze 40 pixel méretű lesz, tehát a kellő méretű bolygófelvételek elkészítéséhez jelentős, akár 3-6x-os fókusznyújtás szükséges. Csak úgy mellékesen megjegyezzük, hogy ilyen nyújtás mellett a fényerő drasztikusan lecsökken, azaz kisebb távcsövek esetében könnyen előfordulhat, hogy a kapott kép élvezhetetlenül sötét lesz.
A lenti felvétel-sorozat jól mutatja, mire számíthatunk a Jupiter esetében. A bal oldali kép egy nyers kép, monitoron nagyjából ilyen élőképet láthatunk. A középső kép – mely egyébként a számítógépes feldolgozás közbülső állapotát mutatja – nagyjából emlékeztet a bolygó szabadszemes látványára, azzal az eltéréssel, hogy szabad szemmel a színek jóval fakóbbak. A jobb oldali kép egyértelműen meghaladja azt, amit szemmel megfigyelhetünk az óriásbolygóról, igaz ez csak több órányi digitális képfeldolgozás árán érhető el.
Mi a helyzet a távoli galaxisokkal, csillaghalmazokkal, tehát a mély-ég objektumokkal? Nos, ezek legtöbbje olyan halvány, hogy átlagos amatőrtávcsövekkel „élőben” lényegében megfigyelhetetlenek. Néhány (tucat) másodperces felvételeken valami kirajzolódhat belőlük – megközelítve a szabadszemes látványukat -, azonban ez az idő is kellően sok ahhoz, hogy a felvételek bemozduljanak, ezáltal élvezhetetlen képet kapjunk.
Összefoglalva: Véleményünk szerint, ha pusztán szabadszemes (ún. vizuális) megfigyelés a cél, a távcső asztali számítógéppel vagy notebookkal történő vezérlése nem jelent semmilyen lényeges előnyt, és „élőben” legfeljebb a Nap és a Hold esetében válthatjuk ki a szabadszemes megfigyelést. Fotografikus észlelés esetén azonban nagyban megkönnyíti a munkát a számítógép – webkamerázás esetén egyenesen elengedhetetlen -, azonban ez esetben se számítsunk látványos élőképre, a jó minőségű felvételek hosszadalmas (akár több órás) digitális utómunkát igényelnek.