Meddig láthatok el a távcsövemmel?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés az első távcsövet vásárlóknál - meddig látnak el leendő távcsövükkel? A válasz egyszerű: "pont addig mint szabad szemmel". Ha belegondolunk, nincs ebben semmi hazugság: ha a szomszéd házfalat vagy akár a Holdat nézem, akkor távcsővel sem látok azon túl. Amint látható, érdemesebb a távcső átmérőjéről, nagyításáról, felbontóképességéről beszélni, mivel ezek a tényezők befolyásolják leginkább, mit láthatunk az eszközzel. A mostani írással a vásárlás előtt állóknak, vagy a már friss távcső-tulajdonosoknak szeretnénk segíteni a tisztánlátásban.
Terepviszonyok és a légkör
A terep a legalapvetőbben határozza meg, meddig látunk el távcsövünkkel. Ahogy fentebb írtuk: a tengeren hajózva, vagy a Balaton partján ülve egészen addig látunk el optikánkkal, ameddig a víz és a levegő össze nem ér, tehát a horizontig. Ha hegyes-völgyes terepen túrázunk, akkor a hegyek, a fák és más természetes tereptárgyak korlátozzák látóhatárunkat és ezzel távcsövünk látóhatárát is.
A légkör a másik "nagy befolyásoló" tényező a belátható távolságot illetően. Mindenki tudja, hogy tiszta időben (napsütéses-szeles időjárás) látni el a legmesszebbre, míg ködös napokon jócskán lerövidülhet ez a látótávolság. Azonban a távcső még a szemünknél is érzékenyebb a ködre, a párára, a porra és a levegőben található egyéb szennyeződésekre. Ezeket, ahogy a légköri turbulenciákat is, az optika felnagyítva közvetíti szemünkhöz, így a pára, a köd, a szmog sokat ront a látott képen, és erősen korlátozza a belátható távolságot is. Külön szólni kell itt a légköri turbulenciákról. Nyáron a melegben felszálló levegő erősen turbulens, amit az emberi szem "hullámzásként" érzékel. A hullámzó légkörben a látott tárgyak képe is hullámzik. Az érzés távcsőben - az optika nagyító hatása miatt - még erősebb. Már 10x-es nagyításnál is rontja a látott képet ez a jelenség, 60x-os nagyítás felett pedig élvezhetetlenné teszi azt. Szaknyelven szólva a kép "szétesik" - a részletek elmosódnak, homályossá, kivehetetlenné válnak, a képet és a látványt pedig teljesen tönkreteszi. Az egyes "látványtípusokat" az alábbi képek mutatják: (a nagyobb képekért kattintson a fotókra).  |  |  |
Átmérő
A fenti - környezeti - tényezők után jöjjenek most az optikai tényezők. Egy távcső frontlencséjének (vagy a tükrös távcső főtükrének) átmérője szinte a legfőbb optikai tényező, amely meghatározza távcsövünk tudását. Befolyásolja a fénygyűjtő képességet ezáltal azt is, hogy gyengébb fényviszonyok között milyen jól (világosan) látunk majd. Meghatározza azt is, milyen apró részleteket vehetünk észre optimális körülmények között a távoli tárgyakon, vagyis a felbontóképességet. |  |  |
Nagyítás
A nagyítás - durva közelítéssel - megmutatja, hányszor közelebbről nézzük a tárgyat. Ha például egy 1000 méterre fekvő hegyoldalban figyeljük meg az ott álló házakat és nyaralókat, egy 10x-es nagyítású távcsővel jóval kevesebb részletet figyelhetünk meg, mint egy 30x-os nagyítású eszközzel (pl. spektívvel). Hiszen előbbi esetben úgy látjuk, mintha 100 m-re lennénk onnan, míg a második esetben mintha 33 m-re. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a nagyobb nagyítás rendszerint lecsökkenti a látómezőt. Magyarán: több részletet látunk kisebb területre kiterjedően. Tehát 10x-es nagyítás mellett kisebbnek fogjuk látni az épületeket, kevesebb részletet is látunk belőlük: egyúttal azonban a házak környezetéből láthatunk többet. Kézenfekvőnek tűnik, hogy növeljük a nagyítást amennyire csak lehet, hiszen ezzel a lehető legközelebb tudjuk hozni a tárgyakat. Ez azonban nem lehetséges a végtelenségig, az alábbiakban azt nézzük meg miért.További olvasnivaló:
Felbontóképesség
További meghatározója annak, hogy milyen részleteket vehetünk ki a távoli célpontokon, a felbontóképesség. Ez egy rendkívül fontos, ám kevéssé ismert mutatója a távcsöveknek. Azt mondja meg, hogy mi az legkisebb távolság, pontosabban látószög, amelyen belül távcsövünk még különállónak mutat meg két, egymás mellett lévő tárgyat vagy annak részleteit (pontjait). Az emberi szem felbontóképessége általában 1 ívperc - az ennél kisebb látószög alatt mutatkozó tárgyakat vagy részleteket nem különíti el a szemünk, hanem egynek látja. Hasonlóan "viselkedik" a távcső optikája is. A felbontóképesség a távcső átmérőjével együtt párhuzamosan nő és meghatározza azt a nagyítást, ameddig újabb részletek jönnek elő a képben: egy 80 mm-es spektív esetében kb. 35x-ös ez a határ, egy 150 mm átmérőjű távcső esetében pedig kb. 65x-ös. Egy darabig még érdemes növelni a nagyítást, mivel az apró részletek kényelmesebben megfigyelhetővé válnak, de a végtelenségig nem érdemes a nagyítást hajszolni, hiszen nem csak a tárgy látszik nagyobbnak, de a képet torzító minden egyéb tényező (légköri turbulencia, optikai hibák) is! Hétköznapi nyelven megfogalmazva a fentieket: ha meghaladjuk az ideális nagyítást, a madarat nagyobbnak látjuk, de tollazatának újabb részletei már nem tárulnak fel előttünk. A Hold kráterei is nagyobbak lesznek, de pl. lépcsős szerkezetükön újabb részletei már nem mutatkoznak meg.