A hőkamerák szinte elengedhetetlen kiegészítői vadászokoknak, de mezőőrök, halőrök, biztonsági cégek között is egyre népszerűbbek. Használatukkal a sötétben lehet "látni", anélkül, hogy a megfigyelő felfedné magát.
Benned is felmerült már a kérdés: Milyen hőkamerát vegyek? Az alábbiakban elmagyarázzuk a hőkamerák jellemző paramétereit (függetlenül attól, hogy az kereső hőkamera, céltávcső hőkamera, vagy egyszerűen előtét hőkamera), hogy vásárláskor könnyebben el lehessen közöttük igazodni.
Mikrobolométer
A mikrobolométer a hőkamera "lelke", ez a részegység érzékeli a környezeti hőmérsékletet és alakítja át elektronikus jellé. Olyan, mint a digitális kamerák belsejébe épített szenzor, csak éppen nem a látható fényt érzékeli, hanem a hőmérséklet különbségeket. A készülék belsejébe épített kijelzőn tehát a mikrobolométer által érzékelt "hőképet" lehet megtekinteni. Három fontos jellemzője van:
Felbontás
A digitális kamerákhoz hasonló számokkal jellemezhetjük a mikrobolométer felbontását: pl. 384×288 pixel, vagy 640×480 pixel, vagyis a téglalap alakú szenzor az egyes oldalain ennyi pixelből épül fel. Amint látható, felbontása töredéke a ma használatos digitális kamerákénak, tehát nem várható, hogy a hőkamerák ugyanolyan részletességű képet adnak, mint akár egy közönséges mobiltelefon kamerája. (A profi DSLR kamerákról nem is beszélve.)
Pixelméret
A mikrobolométer egyes pixeleinek mérete szintén fontos jellemző, ennek értékét mikronban (µ) adják meg. (1 µ = 0.001 mm). Tipikusan 17 µ, vagy 12 µ pixel méretekkel találkozhatunk érdemes megnézni ennek előnyeit, hátrányait. A nagyobb pixelméret finomabb hőérzékenységet tesz lehetővé (vagyis kisebb hőmérséklet-különbségek válnak megkülönböztethetővé), a kisebb pixelméret pedig növeli a kép részletgazdagságát (azonos fókusztávolságú objektívet feltételezve).
A pixel méret és a felbontás meghatározza a mikrobolométer fizikai méretét: egy 640x480 pixel felbontású és 17 mikronos mikrobolométer mérete 10.9×8.1 mm, ugyanez 12 mikron esetében 7.7×5.8 mm. Kisebb pixelméretű és/vagy felbontású szenzorral csökkenthető a hőkamera fizikai mérete is.
Hőérzékenység
A mikrobolométer talán "legizgalmasabb" jellemzője a hőérzékenység, mely megmutatja milyen kicsi hőmérséklet-különbséget képes detektálni. A szaknyelvben erre NETD néven is hivatkoznak és mikrokelvinben adják meg az értékét. (NETD - Noise Equivalent Temperature Difference). Minél kisebb ez az érték, annál részletgazdagabb képet adhat a hőkamera. A hőérzékenység-mutató nem annyira "egzakt" paraméter, mint mondjuk a pixelméret: egyrészről nehéz pontosan meghatározni másrészről a hőmérséklet függvényében változik is. A gyártók emiatt tipikusan "kisebb mint" értéket adnak meg, pl. a hőérzékenység <25mK (25°C-on).
Látótávolság
A hőkamera "látótávolsága" talán az az érték amit szinte minden vásárló tudni akar, ám annál nehezebb pontos mértéket megadni. Befolyásolja a hőkamera alapnagyítása, az objektív fókusztávolsága, a mikrobolométer pixelmérete, de még környezeti hatások is. Nem mindegy mekkora tárgyról beszélünk: egy medve méretű állatot értelemszerűen távolabbról felfedezhetünk, mint egy embert, vagy akár egy nyulat. Az sem mindegy, hogy csak látjuk a készülékben, van ott valami (érzékelési vagy detektálási távolság), esetleg fel tudjuk ismerni, hogy az egy ember (felismerési távolság), vagy éppen még azt is meg tudjuk mondani, hogy a szomszéd bóklászik a szántóföldön (beazonosítási távolság). Minél kisebb a hőkamera bolométerének pixelmérete valamint nagyobb az objektív fókusztávolsága annál részletgazdagabb képet rajzol az eszköz, vagyis távolabbról beazonosíthatóak a célpontok.
Hogy a kép még bonyolultabb legyen a jobb hőérzékenységű eszközök párás-ködös időben, vagy hajnalban mikor teljesen lehűlt a környezet, plasztikusabb képet rajzolnak. A gyártók által megadott detektálási távolság általában egy ember méretű tárgyra vonatkozik.
Kijelző
A készülék belsejébe szerelt kijelző teszi lehetővé, hogy a mikrobolométer által érzékelt finom hőmérséklet-különbséget szemmel is látni tudjuk. Az alábbi paraméterek jellemzik ezt a részegységet:
Felbontás
Talán nem meglepő, hogy minél jobb a kijelző felbontása (pl. 1024x768 pixel) annál részletgazdagabb lehet a készülékben látott kép. A felbontás mellett érdemes szem előtt tartani a kijelző méretét is: a drágább készülékekbe nagyobb méretű kijelzőt szerelnek és ezáltal "szélesvásznú" a bennük látott kép.
Technológia
A gyártók tipikusan LCOS vagy OLED típusú kijelzőt építenek a hőkamerákba. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, az OLED kijelző jobb minőségű képet ad és alacsonyabb hőmérsékleten (akár -40 fokig) üzemképes, valamint alacsonyabb fogyasztású. (A Pulsar készülékekben alkalmazott AMOLED kijelző a "hagyományos" OLED egyik változata: bizonyos szempontból még jobb a minősége és kisebb fogyasztású, nagyobb képfrissítésű megoldás, de hajlamosabb beégésre valamint idővel degradálódik a minősége.)
Egyéb hőkamera jellemzők
- Objektív: a mikrobolométerre a képet a hőkamera elején elhelyezkedő objektív lencse "rajzolja". A gyártók ennek a lencsének a fókusztávolságát szokták többnyire megadni, leginkább 6 mm és 50 mm közötti értékekkel találkozhatunk. A hosszabb fókuszú (és ezzel párhuzamosan nagyobb átmérőjű) objektív jobb felbontóképességet jelent, vagyis lehetővé teszi, hogy nagyobb távolságból észrevegyük vagy felismerjük a célpontot.
- Zoom: szinte minden hőkamera rendelkezik digitális zoom-mal, ritkábban optikai zoommal. Ez utóbbi jobb minőségben képes a képet nagyítani.
- Akkumulátor: a cserélhető akkumulátor előnye könnyen érthető: ha lemerül - és van nálunk csereakku - akkor bármikor cserélhető és tovább használható a készülék. Beépített akkumulátor esetében jobban oda kell figyelni, hogy az használat előtt feltöltött legyen, lemerülést követően pedig ki kell várni amíg feltöltődik. Az akkumulátor üzemidejére a gyártók csak tájékoztató jellegű adatot tudnak megadni, hiszen a készülék fogyasztását - és ezzel párhuzamosan az akkumulátor üzemidejét - nagyban befolyásolja a használat módja: bekapcsoljuk-e a wifit, milyen fényerővel üzemel a készülék stb.
- Képfrissítés: A kamera hardverének fontos jellemzője a képfrissítés gyakorisága, melyet Hz-ben (Hertz) szoktak megadni. Tipikusan 25 Hz és 50 Hz értékekkel találkozhatunk, mely azt jelenti, hogy a beépített LCD kijelzőn másodpercenként 25 ill. 50 "állóképet" láthatunk. Mindezt az emberi agy már többé-kevésbé folyamatos mozgásként érzékel, a magasabb érték esetén pedig még inkább folyamatosnak érzékeljük a mozgást.
- Felhasználói felület és szoftver: A felhasználói felület - vagy egyszerűbben fogalmazva a hőkamera menürendszere - talán a leginkább alulértékelt tényező hőkamera vásárlásakor. A hardver félkarú óriás, az eszköz "használhatóságát" nagyban megnöveli a benne futó szoftver, mely pl. a képminőségre is óriási ráhatással van. Ezen túlmenően számos kényelmi funkcióval rendelkezhet, pl. digitális zoom, kép-a-képben funkció, méretskála, színpaletta, de akár a magyar nyelvű menürendszer.
Reméljük sikerült választ kapni arra a kérdésre, milyen hőkamerát vegyél. Kereső hőkameráinkat itt találod: hőkamera kereső.
