A William Optics RedCat AP 51/250 APO refraktor igazán vonzó "ékszer", nem csupán professzionális képalkotással, hanem szemet gyönyörködtető kivitellel is büszkélkedhet, igazi kuriózum a maga kategóriájában. Az eszköz két fő felhasználási területe az asztrofotózás valamint a természetfotózás.
Az asztrofotózás különleges kritériumokat, komoly elvárásokat támaszt az optikákkal szemben, amelyet a William Optics RedCat AP 51/250 APO refraktor elegánsan teljesít. A kompakt méretű tubus Petzval rendszerű optikája négy optikai elemből áll, amelyet három csoportba rendeztek, magas minőségű FPL53 és FPL51 üveganyagokat felhasználva. Természetesen az eredmény nem is maradt el. A teljes látómező a sarkokig sík, tehát a kép szélein is pontszerű leképezéssel dolgozik az optika, miközben, színek tekintetében is lenyűgözően teljesít. Akár csillagászati kamerákhoz, akár full-frame DSLR-ekkel történő fotózáshoz is tökéletesen használható, hiszen több mint 44 mm átmérőjű kört képes kirajzolni! Fényerő tekintetében is igazi fotós eszközről lévén szó F/4.9 értékével rövid expozíciós idők érhetőek el, hála a fluorit üveganyagoknak, gyönyörű, kromatikus abberációtól mentes leképezéssel kombinálva.
A William Optics RedCat AP 51/250 APO refraktor helikális kihuzatú, ergonómikus bordázott fókuszállító gyűrűi révén finoman, megcsúszás nélkül állítható az élességállítás, amelynek pontosságát az objektív sapkába épített Bahtinov-maszk tovább segít asztrofotózáskor. Kamera csatlakoztatására a jól ismert M48-as menetes előkészítéssel látták el a tubust.
A 110 mm hosszúságú sín többféle rögzítési lehetőséget is biztosít, hiszen a Vixen szabványú csillagászati mechanikákon kívül többek között fotóállvány menetes rögzítési lehetőséggel is rendelkezik. Egy ilyen kompakt műszer esetében fontos a hordozhatóság és a védelem biztosítása, ennek figyelembevételével bélelt hordtáskát is kapott a műszer.
Talán nem mindenki tudja, de a Petzval optikák eredetének Magyar vonatkozása is van, hiszen ennek az optikai elrendezésnek az ősét Petzval József (1807.01.06-1891.09.17.) mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló készítette el, így róla kapta ez az optikai elrendezés a nevét.