Az Amatőrcsillagászok kézikönyve 616 oldalon keresztül ad betekintést az amatőr csillagászat szépségeibe, az észlelések sokféleségébe, a gazdagon fejlődő technika részleteibe. Különösen ajánlott azok számára, akik mélyebben szeretnék megismerni az amatőcsillagászat csínját-bínját.
Az 1999-es kiadás óta eltelt idő szükségessé tette a kiadvány teljes átdolgozását amelyet jól ismert nevek fémjeleznek. Szerencsések vagyunk, hogy Magyarországon ilyen mély hagyományai vannak a Magyar Csillagászati Egyesület által összefogott amatőrcsillagászok tevékenységének!
Idézet az MCSE könyvajánlójából:
Kötetünk a színvonalas és lehetőség szerint rendszeres észlelőmunkához nyújt segítséget, sorra véve az amatőrcsillagászat hagyományos megfigyelési területeit, figyelembe véve a hazai amatőrök egyre bővülő lehetőségeit. Segítséget nyújt azoknak, akik tájékozódni szeretnének arról, hogy milyen programokba kapcsolódhatnak be, milyen területeken végezhetnek értékes munkát akár kedvtelésből, akár abból a célból, hogy észleléseiket a csillagászat tudománya is hasznosítsa. Kézikönyvünk nem a teljesen kezdő amatőrök számára íródott – mindenképpen feltételezünk bizonyos alapismereteket, így például az égbolt, a csillagképek megfelelő szintű ismeretét. Egyre több ismeretterjesztő könyvben találhatunk részletes csillagkép-ismertetőket, melyek segítik a kezdő amatőröket az eligazodásban. Az alapvető elméleti ismereteket ugyancsak megtalálhatják az ismeretterjesztő irodalomban.
Az előző kiadásokhoz képest kötetünket alaposan átdolgoztuk, kisebb vagy nagyobb mértékben, de valamennyi fejezetet módosítottuk. Teljesen új Hold-észlelési fejezettel jelentkezünk, amely jobban segíti az észlelőt a holdfelszín egyes alakzattípusainak megismerésében, átdolgoztuk és kibővítettük a Napról, a kisbolygókról és a csillagászati képrögzítésről szóló fejezeteket. A digitális észleléstechnika alkalmazásáról nemcsak itt, hanem a Napról, a Holdról, a bolygókról és a kettőscsillagokról szóló fejezetben is olvashatunk. Az utóbbi évek észlelési tapasztalatait is felhasználtuk a Fogyatkozások, csillagfedések c. fejezetben (Merkúr- és Vénusz-átvonulás, gyűrűs napfogyatkozás, kisbolygó-okkultációk stb.), kibővítettük és számos új illusztrációval láttuk el a távcsövekről szóló fejezetet.
Az első öt fejezetben az amatőrök által is végezhető csillagászati megfigyelésekkel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat ismertetjük. Az Észleljünk! c. fejezet bevezetés a gyakorlati munkához, számos általános tudnivalóra hívja fel a figyelmet. A szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek széles skáláját, továbbá az egyre növekvő számú mesterséges égitestekkel kapcsolatos észlelési lehetőségeket mutatja be második fejezetünk, majd két olyan témakör kerül sorra, melyek folyamatosan izgalomban tartják az amatőröket. A távcsövekről szóló fejezet a legfontosabb ismereteket foglalja össze. Ezt követi a már említett Csillagászati képrögzítés c. fejezet.
Kézikönyvünk második, nagyobb terjedelmű részében az amatőrcsillagász távcsöveivel észlelhető égitestek megfigyelési módszereit vesszük sorra. Így pl. ismertetjük a Naprendszer égitestjeinek megfigyelési lehetőségeit (Nap, Hold, bolygók, üstökösök, kisbolygók, meteorok), továbbá a különféle fedések, fogyatkozások észlelését. Ezután elhagyjuk a Naprendszert, és következik a mélyég-objektumok hihetetlenül gazdag világa, majd a kettőscsillagok, végül a változócsillagok megfigyelésének rejtelmeibe vezetjük be az Olvasót.
Kézikönyvünk utolsó részében hasznos tudnivalókkal szolgálunk: ismertetjük a 2050-ig várható érdekesebb csillagászati jelenségeket, majd felsoroljuk a hazai csillagászati civil szféra legfontosabb szervezeteit. A kötet használhatóságát nagyban segíti a névmutató és a tárgymutató. A kötetben színes képmellékletet is talál az Olvasó, melyben a legjobb hazai amatőr asztrofotókból válogatunk. Az utóbbi évek digitális forradalmának köszönhetően számos új, rendkívül látványos felvételt ismertethetünk meg Olvasóinkkal.

