Most figyeld meg a Jupitert!
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb átmérőjű bolygója, látszó átmérője és fényessége a Vénusz után a legnagyobb. Ennek köszönhetően amatőr távcsövekkel is jól megfigyelhető: most tavasszal különösen érdemes a nyomába eredni, mivel most kezdődik legkedvezőbb láthatósága.
Az óriásbolygó március 8-án kerül szembenállásba a Nappal, látszó mérete ekkor lesz a legnagyobb, mintegy 44" (ez a telehold látszó átmérőjének kb negyvenede). Az esti órákban a keleti égtájon érdemes keresni, de szinte egész éjszaka megfigyelhető az Oroszlán csillagképben mint az égbolt legfényesebb csillaga. Természetesen március 8 után is felkereshetjük, egészen a nyár elejéig. Ekkor belevész az esti szürkületbe, addig azonban egyre korábban és korábban kel.
A Jupiter kistávcsöves megfigyelők számára is tartogat érdekességeket. Négy legfényesebb holdját - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - könnyűszerrel megfigyelhetjük már a legkisebb távcsővel, binokulárral is - nem véletlen, hogy már Galilei is fel tudta őket fedezni 1610-ben. A holdak éjszakáról-éjszakára más helyzetben látszódnak, sőt, az éles szemű megfigyelők akár 15 perc alatt észrevehetik mozgásukat. Látszó felszínét két markáns felhősáv uralja, ezeket el sem lehet téveszteni.
A Jupiter fotografikusan is népszerű és hálás célpont. Fontos megjegyezni, hogy legalább 3-4 m-re nyújtott fókuszú távcsővel érdemes megpróbálkozni, ellenkező esetben túl kis méretű képet kapunk. Gyors tengelyforgása miatt kb. három perc alatt minél több képkockát (ideális esetben 1-2 ezret) kell a bolygóról rögzíteni és azt feldolgozni. Különösen ajánljuk az ASI 120 MC kamerát erre a célra.
Érdekes kihívás a Jupiter óriásholdjának, a Ganymedesnek, a felszíni részleteinek megfigyelése. Kellő rutint, kiváló optikát és nyugodt légkört feltételezve, 20 cm-es távcső átmérő felett lehetőség van valamit megörökíteni a hold felszínéből.