Mit figyelhetünk meg az égbolton?

2008. december 8.    |    Szerző: Szarka Levente    |    Oszd meg: Share

A legkisebb csillagászati távcső is sokféle, eltérő megjelenésű égitestet megmutat az égbolton. Érdemes végig gondolni, hogy a csillagos égbolt mennyi érdekességet tartogat az érdeklődő számára. Szinte biztos, hogy ezek közül több is előbb-utóbb a kedvencünkké válik érdeklődési körünktől és megfigyelési lehetőségeinktől függően.

Egy adott objektum megjelenését távcsövünkben számos tényező befolyásolja. A legfontosabb talán a távcső átmérője, valamint a megfigyelés helyszíne (városi ég, vidéki ég), de emellett az optikák minősége, a légköri nyugodtság, az objektum típusa, fényessége és nem utolsó sorban a megfigyeléseink során szerzett tapasztalat is befolyásoló tényező. Azt azonban ne felejtsük el, hogy szabad szemmel sosem fogjuk olyan részletgazdagnak, színesnek látni az objektumokat, mint a csillagászati fotókon, hiszen azok hosszú ideig gyűjtötték össze egy halvány objektum fényét.

Az asztrofotózás, vagyis az égbolt objektumaink fényképezése, egy külön "tudományág". A mai digitális kamerákkal nem túl bonyolult művelet egyszerűbb felvételek elkészítése, így gyorsan sikerélményhez juthatunk. Rengeteg türelem és tapasztalat (na meg nem kevés szerencse) azonban szükségeltetik, hogy kihozzuk távcsövünkből a maximumot.

Nap, Hold és bolygók

Városi amatőrök kedvenc célpontjai ezen objektumok, hiszen a zavaró fények ezek látványát rontják legkevésbé. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy igénylik a nyugodt (turbulencia-mentes) légkört, így városon kívül jobban megfigyelhetőek.

Bolygók megfigyelésénél célszerű a távcső és a légkör által elérhető legnagyobb nagyítást használni. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a tapasztalat azt mutatja, Magyarországról ritka az olyan nyugodt légkör, amely kb. 250x-nél nagyobb nagyítást tesz elérhetővé - ez már 10-15 cm-es jó minőségű optikával is elérhető.

  • Hold: A Hold az első célpont az égen, melyet egy új távcső birtokosai "felfedeznek". Szinte bármekkora távcsővel lebilincselő látványt nyújt: megfigyelhetjük tengereit, krátereit, hegyeit, melyek estéről-estére más képet öltenek fázisváltozásának köszönhetően. Időnként a természet egy-egy holdfogyatkozással is elkényeztet bennünket.
  • Nap: A Nap megfigyelése a megfelelő fénycsökkentő eszköz használatával teljesen biztonságos. Láthatjuk a napról-napra változó napfoltokat, valamint a napfelszín más képződményeit. Ritkán egy-egy napfogyatkozással is elkápráztat a természet bennünket, ahol megfigyelhetjük központi égitestünk "légkörét" is. Különösen jól használhatóak a 8-10 cm-es lencsés távcsövek a Nap megfigyelésére.
  • Merkúr: A Merkúrt nehéz megfigyelni, mivel állandóan a Nap közelében tartózkodik. A legnagyobb amatőrtávcsövekben is leginkább csak a Holdhoz hasonló fázisváltozását láthatjuk.
  • Vénusz: Noha a Vénusz láthatósága kedvezőbb, mint a Merkúré, azonban vastag felhőtakarója miatt nem láthatjuk felszínét. Leginkább a Holdhoz hasonló fázisváltozása figyelhető meg amatőrtávcsövekkel.
  • Mars: A Mars kis távcsövekkel is könnyen megtalálható, legtöbb esetben azonban csalódást okoz a kezdő megfigyelőnek. Legtöbbször a Földtől távol tartózkodik, ekkor apró vörös korongján kívül esetleg a fázisa figyelhető meg. Néhány évenként pár hónap időtartamra földközelbe kerül, ekkor pólussapkája és némi vöröses-barnás árnyalatú felszíni alakzat megfigyelhető rajta. Megfigyeléséhez legalább 10 cm-es lencsés távcsövet ajánlunk.
  • Jupiter: A Jupiter felszínén láthatjuk a legtöbb részletet. 7-8 cm-es távcsővel jól látható két feltűnő felhősávja, valamint a négy legfényesebb holdja. Nagyobb műszerekkel - kellően nyugodt légkört feltételezve - már megpillanthatjuk a Nagy Vörös Foltot, a felhősávok fodrozódását, illetve egy-egy holdjának sötét árnyékát is a korongon.
  • Szaturnusz: A Szaturnusz jellegzetes gyűrűjét szinte minden kezdő felismeri még a legkisebb távcsövekben is. 8-10 cm-es műszerrel kedvező láthatóság esetén a gyűrűben levő Cassini-rés is észrevehető. Magán a bolygókorongon nem sok látnivaló akad, leginkább a gyűrű árnyéka vehető észre, esetleg 1-2 sápatag felhősáv.
  • Uránusz: Az Uránusz már binokulárok segítségével is megpillantható, azonban amatőrtávcsövek számára zöldes korong alakján kívül nem sok látnivalót kínál.
  • Neptunusz: A Neptunuszt szintén megpillanthatjuk egy binokulárban, azonban nagyobb távcsövekben is csak kékes korongocskának látszódik.
  • Plútó: A Plútó megpillantása minimum 20 cm-es távcsövet és sötét eget igényel. Ekkor sem fog azonban másként látszani, mint apró, csillagszerű fénypont.

Mély-ég objektumok

A mély-ég objektumok a Naprendszeren túli, rendkívül változatos megjelenésű objektumok összefoglaló neve. Mivel legtöbb esetben halványak, városi fények mellett megfigyelhetőségük erősen korlátozott. Igen sokféle formát ölthetnek:

  • A nyílthalmazok (pl. Fiastyúk) többnyire könnyen megfigyelhetőek, legtöbbjük laza kuszaságban legfeljebb néhány száz csillagot tartalmaz. Sok esetben kis nagyítású távcsőben, binokulárban a leglátványosabbak, de nagyobb műszerek számára is találhatunk kihívást jelentő objektumokat.
  • A gömbhalmazok csillagok milliót tartalmazzák egy kis tér részben. Kis távcsőben apró, diffúz pacának látszódnak, nagyobb műszerek kisebb-nagyobb mértékben csillagokra tudják bontani. Néhány közülük binokulárokban is észrevehető, azonban inkább 8-10 cm-es távcsövet igényelnek. Közepes (100-200x) nagyítások esetén a leglátványosabbak.
  • A galaxisok távoli "csillagszigetek", milliárdnyi csillaggal. Kis távcsőben mindössze "homályos" pacaként látszódnak, legfeljebb alakjukat fedezhetjük fel: van amelyik kerek, míg mások elnyúlt pálcika formát öltenek távcsövünkben. Sötét égen 20 cm-es távcsővel némi tapasztalat birtokában spirális szerkezetük is megfigyelhetővé válik. Kis, esetleg közepes nagyítások (50x-150x) javasoltak megfigyelésükhöz.
  • A planetáris ködök rendszerint kicsi kompakt "körszerű" objektumként jelennek meg távcsövünkben, kevés olyan van, amely kis távcsőben látványos (ilyen például az M27). Megfigyelésükhöz 15 cm-es távcső és közepes (100-200x), ritkán nagy nagyítás ajánlott.
  • A különféle, szabálytalan alakú diffúz ködök rengeteg kihívást tartogatnak az amatőröknek. Egy-két kivételtől eltekintve csak a legsötétebb helyekről érdemes megkeresnünk ezeket. Már a 6-7 cm-es kistávcsövek, binokulárok is megmutatnak jó párat közülük (pl. Cirrus-köd, Észak Amerika-köd, stb.), azonban a sötét ég és a kis (20-50x) nagyítás elengedhetetlen.

Egyéb látnivalók

  • Az üstökösök látványos objektumok, bár igazi szépségüket csak sötét helyeken mutatják meg. Míg városból pici pacaként látszódnak, zavaró fényektől mentes helyen akár csóvájukat is megfigyelhetjük. Egy évben akár több mint egy tucat égi vándor is feltűnhet, legtöbbjüket azonban csak kisebb-nagyobb méretű csillagász távcső fed fel. Tízévente egyszer azonban szabad szemmel is látványos, hosszú csóvát "eresztő" üstökös is feltűnik az égbolton.
  • Meteorokat - vagy ahogy a népnyelv hívja őket: hullócsillagok - szinte mindenki felismeri. Noha legtöbben csak az augusztusi Perseida meteorrajt ismerik, érdemes tudni, hogy más meteorrajok is léteznek, sőt vannak ún. sporadikus (egy meteorrajhoz sem tartozó) meteorok is. Sötét, vidéki égen minden éjszaka megfigyelhetünk legalább egy-két hullócsillagot, városokból azonban lényegesen kisebb az esélyünk. Megfigyelésük szabad szemmel a legkönnyebb, de kellően nagy szerencsével akár binokulárok látómezején is átsuhanhatnak.
  • A kettőscsillagok kezdő megfigyelők számára is könnyen elérhető objektumok. Mint ahogy nevük is mutatja, kettő vagy több csillagot figyelhetünk meg egymáshoz szoros közelségben. Számos esetben felismerhetjük a tagok színeit is. Már a legkisebb távcsövek is több száz ilyen objektumot mutatnak meg.
  • A fogyatkozások, fedések egy igen változatos jelenségcsoport összefoglaló neve. Leglátványosabb közülük talán a napfogyatkozás, melynek több típusa is ismert (részleges, teljes, gyűrűs). Szintén jól ismert jelenség a színpompás holdfogyatkozás. Mind a hold-, mind a napfogyatkozás szabad szemmel is jól megfigyelhető. A Hold nemcsak a Napot, de más objektumokat is el tud fedni: viszonylag gyakoriak a csillagfedések, de időnként a bolygók is a Hold mögé kerülnek. Nagyon ritkán a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulása is távcsővégre kapható. Ezeknek a fedéseknek a megfigyelése általában kisebb-nagyobb távcső használatát igényli.
  • A rejtélyes sarki fények leginkább a Föld északi területein gyakoriak, néhány évenként azonban Magyarországról is megfigyelhetőek. Mivel rendkívül váratlanul tűnnek fel, nagy szerencse kell, hogy elcsípjük ezen jelenségeket.

A fenti lista korántsem teljes, nem is hinnénk, elsőre az égbolt mennyi látnivalót rejt. Csak türelem, kitartás és egy távcső szükségeltetik!

« A GoTo mechanikák működése Hogyan állítsuk össze kezdő okulárkészletünket? »
Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt * : kilenc + nyolc=

Egy pillanat!

Adhatunk Önnek kedvezményt?

IGEN,
szeretnék kedvezményt kapni.
NEM,
nincs szükségem kedvezményre.