Melyik távcsövet válasszam, ha számítógéppel szeretném összekötni?

2011. május 5.    |    Szerző: Szarka Levente    |    Oszd meg: Share

Vásárlóink gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy ajánljunk olyan távcsövet, amely "számítógéppel összeköthető". A kérdés meglepően egyszerű (kissé talán pongyola is), a válasz azonban sokkal összetettebb.

Alapvetően kétféle módon köthető össze egy távcső a számítógéppel:

1) számítógéppel vezérelhetjük tetszőleges objektumra
2) számítógépen tekinthetjük meg a távcsőben látott képet

Az alábbiakban megnézzük milyen műszerre van szükség az egyes esetekben, valamint mit nyerünk a számítógépes kapcsolattal.

Távcső vezérlése számítógépről

Első hallásra roppant kényelmes megoldásnak tűnik, hogy pár egérkattintással tetszőleges objektumra tudjuk ráállítani távcsövünket. Ha ez a célunk, akkor válasszunk ún. GoTo vezérléssel rendelkező műszert, ezek ára kb. 80e Ft-tól indul. A számítógép és a távcső összekötéséhez mindössze egy soros porti kábelre van szükségünk és karosszékből ülve tetszőleges objektumot beállíthatunk.

Érdemes azonban tudni, hogy a GoTo vezérléses távcsövek tartozéka egy TV távirányító méretű, formájú kézivezérlő, mely lényegében egy pici számítógépnek tekinthető, és szintén képes tetszőleges objektum beállítására. Ha nem is egérkattintással, de a gombok segítségével bármit távcsővégre kaphatunk a használatával. Ennek köszönhetően túl sok gyakorlati haszna önmagában nincs, hogy PC-ről vezéreljük távcsövünket.

Távcsőben látott kép megtekintése számítógépen

Gyakran felmerül a vágy az érdeklődőben, hogy milyen jó lenne a távcsőben látott képet a szoba melegéből csodálni, anélkül hogy a hidegben kelljen vacogni. Az elképzelés érthető, azonban pár dolgot tartsunk szem előtt: lényegében csak a Nap és a Hold rendelkezik kellően erős fénnyel ahhoz, hogy a szabadszemes látványt megközelítő élőképet kapjunk valamilyen kamerával. A Jupiter, Szaturnusz (esetleg ritkán a Vénusz és Mars) az, amelyik még ezzel a technikával megfigyelhető, azonban a kamerákkal látott élőkép minősége nem éri el a szabadszemes látvány minőségét.

Akik tehát a Napról, Holdról, bolygókról élőképet szeretnének látni, legalább óragéppel (esetleg GoTo vezérléssel) ellátott távcsövet válasszanak. Kamerának a Scopium Hold- és bolygókamerát vagy az ASI-120 kamerákat ajánljuk. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az általánosan elterjed 1000 mm körüli fókuszú távcsövekben a Jupiter mindössze 40 pixel méretű lesz, tehát a kellő méretű bolygófelvételek elkészítéséhez jelentős, akár 3-6x-os fókusznyújtás szükséges. Csak úgy mellékesen megjegyezzük, hogy ilyen nyújtás mellett a fényerő drasztikusan lecsökken, azaz kisebb távcsövek esetében könnyen előfordulhat, hogy a kapott kép élvezhetetlenül sötét lesz.

A lenti felvétel-sorozat jól mutatja, mire számíthatunk a Jupiter esetében. A bal oldali kép egy nyers kép, monitoron nagyjából ilyen élőképet láthatunk. A középső kép - mely egyébként a számítógépes feldolgozás közbülső állapotát mutatja - nagyjából emlékeztet a bolygó szabadszemes látványára, azzal az eltéréssel, hogy a színek jóval fakóbbak. A jobb oldali kép egyértelműen meghaladja azt, amit szemmel megfigyelhetünk az óriásbolygóról, igaz ez csak több órányi digitális képfeldolgozás árán érhető el.

Fotó: 150 mm-es Makszutov-Cassegrain távcső, 6800 mm-es effektív fókuszban. Kamera: Scopium Hold és bolygókamera.

Mi a helyzet a távoli galaxisokkal, csillaghalmazokkal, tehát a mély-ég objektumokkal? Nos, ezek legtöbbje olyan halvány, hogy átlagos amatőrtávcsövekkel "élőben" lényegében megfigyelhetetlenek. Néhány tucat másodperces felvételeken valami kirajzolódhat belőlük - megközelítve a szabadszemes látványukat -, azonban ez az idő is kellően sok ahhoz, hogy a felvételek bemozduljanak, ezáltal élvezhetetlen képet kapjunk.

Összefoglalva: Véleményünk szerint, ha pusztán szabadszemes (ún. vizuális) megfigyelés a cél, a távcső asztali számítógéppel vagy notebookkal történő vezérlése nem jelent semmilyen lényeges előnyt, és "élőben" legfeljebb a Nap és a Hold esetében válthatjuk ki a szabadszemes megfigyelést. Fotografikus észlelés esetén azonban nagyban megkönnyíti a munkát a számítógép - webkamerázás esetén egyenesen elengedhetetlen -, azonban ez esetben se számítsunk látványos élőképre, a jó minőségű felvételek hosszadalmas (akár több órás) digitális utómunkát igényelnek.

Kapcsolódó irodalom:
« Csillagászati mechanikák vezérlése számítógépről Éjjellátók működése: hagyományos vs. digitális éjjellátók »
Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt * : kettő + nyolc=

Egy pillanat!

Adhatunk Önnek kedvezményt?

IGEN,
szeretnék kedvezményt kapni.
NEM,
nincs szükségem kedvezményre.