Melyik távcső jó egyformán csillagnézésre és természetfigyelésre?

2014. január 10.    |    Szerző: Szarka Levente    |    Oszd meg: Share

Számos érdeklődő keres meg bennünket azzal a kéréssel, hogy olyan távcsövet szeretne vásárolni, amely csillagnézésre és természetmegfigyelésre is egyaránt jól használható. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a különböző típusok milyen mértékben alkalmasak mindkét célra.

Tükrös távcsövek (Newton és Dobson távcsövek)

A tükrös távcsövek esetében viszonylag könnyen eldönthető a kérdés. Míg ezek a műszerek ideális választást jelenthetnek az éjszakai égbolt objektumainak megfigyelésére, sajnos földi célpontok vizsgálatára nem alkalmasak. A bennük látott kép fordított állású és ennek korrigálására nincsen mód. Mivel természetmegfigyelésnél kifejezetten zavaró, ha a látómezőben fejjel lefelé látjuk a megfigyelt objektumot, ezért azt javasoljuk, hogy ne tükrös távcsövet válasszon, amennyiben kiemelt szempont földi célpontok megfigyelése.

Schmidt- és Makszutov-Cassegrain távcsövek

Az összetett, Cassegrain rendszerű távcsövek elvileg alkalmasak lehetnek természetmegfigyelésre is, hiszen megfelelő kiegészítő használatával egyenes állású és oldalhelyes képet adnak. Nagyobb probléma viszont, hogy a távcsövek fókusza meglehetősen hosszú (1200-2000 mm), ezáltal nemigazán lehet velük a természetfigyelésnél ideális kis nagyításokat (15-40x) elérni. Közepes és nagy nagyításokra jól használhatóak, ez viszont kis látómezővel jár együtt, vagyis a környező tájnak vagy égboltnak csak egy kis részlete fér bele a látómezőbe. Ez nem túl ideális természetmegfigyelésre, ahol sok esetben kívánatos, hogy a tájból minél többet lássunk egyszerre. Nappali felhasználás terén talán a kisebb méretű Makszutov-Cassegrain változatok jöhetnek valamennyire szóba erős kompromisszumokkal.

Lencsés távcsövek (akromatikus és apokromatikus refraktorok)

A lencsés távcsövek két fő típusa az akromatikus lencsés, illetve az apokromatikus lencsés távcsövek. Az apokromatikus távcsövek nyújtják a legszebb, legkontrasztosabb, színi hiba mentes képet, de méretükhöz képest ez a távcsőtípus rendkívül drága, így nem feltétlenül ideális választás azok számára, akik első távcsövük vásárlása előtt állnak. Mivel mind kis, mind nagy nagyításokon közel tökéletes képet adnak, a legkevesebb kompromisszumot kell kötnünk természet- és csillagnézés során.

Természetmegfigyelés szempontjából érdemes a jóval megfizethetőbb árú akromatikus lencsés távcsöveket két kategóriába sorolnunk. A hosszú fókuszú (800-1000 mm) akromatikus refraktorok esetében hasonló problémával találjuk szemben magunkat, mint a Cassegrain-távcsövek esetében, még ha nem is olyan nagy mértékben: a hosszú fókusz miatt ezek a műszerek is inkább nagy nagyításra alkalmasak, ami ideális bolygók megfigyelésére, de kevésbé használhatóak természetmegfigyelésre. A fényerősebb, rövid fókuszú (400-700 mm) akromatikus lencsés távcsövek azonban már jó választást jelenthetnek azok számára, akik földi megfigyeléseket is szeretnének végezni. A rövid fókusznak köszönhetően, kis nagyításokat és kellően tágas látómezőt kapunk, amellyel igazi élvezet a természetmegfigyelés. Ezen műszerek jellemzője, hogy fényerős objektívjük közepes és nagy nagyításokon (kb 60-80x felett) jelentős színi hibát mutat, mely nagy mértékben rontja a képminőséget, emiatt nem javasoltak bolygómegfigyelésre.

Zenittükör vagy Amici-prizma?

A távcső mellett fontos, hogy zenittükörrel vagy ún. Amici-prizmával használjuk: a zenittükör egyenes állású, de jobb-bal irányban megcserélt képet ad, az Amici-prizma pedig nem csupán egyenes állású, de oldalhelyes képet is ad, vagyis a valóságnak megfelelően orientált képet látunk a távcsőben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a csillagászati megfigyelésekhez továbbra is zenittükröt érdemes használni, mivel az Amici-prizma fény- és kontrasztszegényebb képet ad mint egy zenittükör. Ez kis nagyításon és nappali megfigyelés esetén - amikor elég fény áll rendelkezésre - nem zavaró, de csillagászati észlelések esetén meglepően jól tetten érhető a zenittükör minőségbeli előnye. Vagyis ha lencsés távcsövünket mind csillagászati, mind természetmegfigyelésre használni szeretnénk, akkor érdemes a zenittükör mellé egy Amici-prizmát is vásárolni.

Ekvatoriális vagy azimutális mechanika?

Egy távcső használata során nem elhanyagolható szempont, hogy milyen mechanikán használjuk. Ennek lényegében két nagy típusa van: ekvatoriális és azimutális mechanika. Az ekvatoriális mechanika (távcsövek mellett EQ-1, EQ-2, EQ-3 stb. jelöli) csillagászati megfigyelésekre ideális, hiszen kellően precíz pólusra állást követően könnyen követhetjük vele az égitestek mozgását. Óragéppel kiegészítve ez a követés automatizálható. Földi megfigyelésekre azonban ezek a mechanikák nehézkesek és bonyolultak. Azimutális mechanikák (pl. AZ-2, AZ-3) függőleges és vízszintes tengely mentén mozgathatók, így természetmegfigyelés során kézenfekvőbb a használatuk. Hátrányuk az ekvatoriális mechanikákkal szemben, hogy kissé nehézkesebb az égitestek követése és óragép sem szerelhető ezekre a mechanikákra. Természetmegfigyelésnél azonban ezekre a funkciókra nincs is szükség.

Összefoglalva: A Newton-távcsöveket mindenképpen kerüljük el, ha földi megfigyeléseket is szeretnénk végezni. Ha a magas ár nem akadály, egy apokromatikus lencsés távcső ideális választás, a SkyWatcher Black Diamond 80ED igen népszerű ebben a kategóriában. Akromatikus lencsés távcsövek esetében tartsuk szem előtt, hogy a hosszabb fókuszú modellek ekvatoriális mechanikán inkább csillagászati célra javasoltak és csak másodsorban természetfigyelésre. A SkyWatcher 90/900 EQ-2 mechanikán az egyik kedvencünk a "kezdő" távcső kategóriában. A rövid fókuszú (azimutális mechanikával szerelt) változatok jól használhatóak nappali természetfigyelésre, de éjszaka kis nagyítással sem okoznak csalódást. Ezen elvárásoknak a SkyWatcher 70/500 + AZ-3 lencsés távcső felel meg leginkább.

« Segítség! Merre keressem az üstökösöket az égen? Hogyan és milyen gyakran kollimáljuk távcsövünket? »

2 hozzászólás

Szarka Levente (2014. 09. 22. 08:27)
Az amici-prizmák képminősége 50-60x-os nagyítás felett már látványosan elmarad a zenittükör mögött: a csillagok, bolygók "maszatosak". Ez természetfigyelés esetén kevéssé jön elő, mivel nincs annyira erős kontraszt. Az 1.25"-es okulárok ritkán használhatóak spektivben. A képsík meglehetősen belül van a spektiv testében, és a kihuzatuk nem olyan, ami .25"-es okulárok fogadására képes. Ritka kivételek akadnak, pl. a Celestron Regal spektivek.

Dulácska Zsolt (2014. 09. 19. 22:02)
Érdekelne a bemutatott távcsőfajták mellett a spektívek nappali/szürkületi természetmegfigyelés, illetve éjjeli csillagászati célra való használhatósága is. Például egy 65...70...80mm objektívvel szerelt spektív hogy viszonylik a 70/500mm-es kisrefraktorhoz (amici prizmával). Mennyiben használhatóak az 1,25"-os csillagászati okulárok a spektívekben?

Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt * : kettő + egy=

Egy pillanat!

Adhatunk Önnek kedvezményt?

IGEN,
szeretnék kedvezményt kapni.
NEM,
nincs szükségem kedvezményre.