Hogyan rögzítsük fényképezőgépünket távcsőre?

2016. június 25.    |    Szerző: Szarka Levente    |    Oszd meg: Share

Csillagászati távcső vásárlás alkalmával igen gyakran visszatérő kérdés, hogyan lehet fényképezőgépet csatlakoztatni rá. Az alábbiakban leírjuk a különböző fényképezési technikákat, megemlítve azok előnyeit és hátrányait, továbbá ismertetjük a csatlakoztatáshoz szükséges adaptereket.

Fotózás előtt érdemes tisztázni digitális fényképezőgépünk típusát. Távcsőre való rögzítés és (csillagászati) felhasználás szempontjából két nagy csoportra bonthatjuk ezeket:

  • DSLR vagy MILC gépek: ezek közös jellemzője, hogy az objektívjük eltávolítható
  • Kompakt vagy bridge gépek: ezek esetében az objektív fixen rögzített a gépvázhoz, nem cserélhető

Minden géptípus esetén használható megoldás

Minden géptípus esetén használható az ún. piggyback fotózás, melynek során a fényképezőgépet a távcső tetejére rögzítjük. Maga a távcső a képalkotáshoz nem járul hozzá, a kapott képet csak a fényképezőgép objektívje és a kamera érzékelője befolyásolja. Mivel az elérhető látómező mérete 10 foknál is nagyobb lehet, ezért ez a módszer leginkább "asztro tájképek", pl. Tejút-felvételek elkészítésére használható.

A megoldás jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:

  • a fényképezés a kamera objektívjével történik, így az elérhető látómező annak fókuszától függ
  • az objektívek rövid fókusza miatt nagy látómező érhető el
  • ez a megoldás viszonylag kevéssé érzékeny a mechanika vezetési hibáira

A refraktorok és Newton-távcsövek tubusgyűrűjének tetején megtaláljuk azt a csavart, mely rögzíti kameránkat. Schmidt- és Makszutov-Cassegrain távcsövek esetében rendszerint külön adapter (vagy tubusgyűrű) szükséges a fényképezőgép rögzítésére.

Fényképezés tükörreflexes vagy MILC géppel

Tükörreflexes vagy MILC fényképezőgépek jobbára nagy látómezős mély-ég felvételek elkészítésére javasolhatók. Az újabb modellek valamennyire bolygófotózásra is megfelelőek lehetnek, amennyiben képesek videó üzemmódban működni. Utóbbi esetben azonban az elkészült képek minősége nagyban függ attól, hogy a videót milyen technikával állítja elő a kamera.

Fényképezés primer fókuszban

Primer fókuszban történő fényképezéshez elengedhetetlen, hogy a kamera objektívje levehető legyen, s ezáltal közvetlenül a távcsőre tudjuk csatlakoztatni mindenféle optika (okulár, objektív) kihagyásával.

A megoldás jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:

  • az elérhető látómező méretét csak a távcső fókusza és a CCD chip mérete szabja meg
  • megfelelően megválasztott adapterekkel nem lép fel vignettáció
  • a leképezés a lehető legjobb minőségű, köszönhetően a közbenső optikák hiányának

A kamera felől szükség van egy T2 adaptergyűrűre, mely csatlakozási lehetőséget biztosít az objektív nélküli gép számára. Mivel a különböző kameravázak más csatlakozási felülettel rendelkeznek, ezért a T2 gyűrű eltérő a különböző kamerák esetében.

A fényképezőgép távcsőre rögzítéséhez a fókuszírozó oldalán is T2 menet szükséges, mely nem más mint 42 mm átmérőjű (és 0.75 menet emelkedésű) külső menet. Ha nem vagyunk benne biztosak, egyszerűen nézzük meg, mérjük meg, van-e ilyen a fókuszírozó végén. Sok esetben a refraktorok, Newton (és egyes Makszutov-Cassegrain) távcsövek kihuzatán találjuk ezt, így máris a távcsőre erősíthető a kamera.

Előfordulhat azonban, hogy távcsövünk nem rendelkezik ilyen menettel (vagy pedig zenittükrön és/vagy Barlow-lencsén keresztül szeretnénk fotózni), így ez esetben szükség van 1.25"/T2 vagy 2"/T2 adapterre, melyet az 1.25"-es vagy 2"-es kihuzatba helyezve megkapjuk a T2-es csatlakozási felületet.

Az elérhető látómező mérete igen tág határok között változik a távcső fókuszának függvényében (ne feledjük: ezt többszörösére megnyújthatjuk Barlow-lencse használatával vagy lecsökkenthetjük fókuszreduktor alkalmazásával), ezért akár több fokos mély-ég felvételek elkészítésére is használt technika.

Fényképezés okulárprojekcióval

Okulárprojekciós fotózás során okuláron keresztül örökítjük meg az égboltot. A kamera objektívjét eltávolítjuk, a helyére megfelelő T2 gyűrűt teszünk és a gépvázat projekciós adapterre erősítjük, melynek belsejébe előzetesen behelyezünk valamilyen rövid fókuszú, kis méretű (ortho vagy Plössl) okulárt.

Ennek a megoldásnak a jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:

  • az elérhető látómező nagyon kicsi
  • a rendszer nagyítása egyszerűen növelhető a kamera filmsíkjának és az okulár közti távolság változtatásával vagy az okulár cseréjével

A nagy fókusznyújtás miatt lényegében csak bolygófelvételek elkészítésére javasolt technika.

Fényképezés kompakt vagy bridge géppel

Kompakt vagy bridge géppel való égbolt fotózás leginkább szükségmegoldásnak tekinthető, mivel ezek a géptípusok csillagászati szempontból sok hátránnyal rendelkeznek. Mivel objektívjük nem távolítható el, csak okuláron keresztüli fényképezés jöhet szóba (ez az ún. afokális megoldás), melynek jellemzőit itt írjuk le:

  • az elérhető látómező mérete viszonylag kicsi
  • a rendszer nagyítása egyszerűen növelhető a kamera optikai zoomjának használatával
  • a képminőség a sok lencsetag miatt gyengébb, mint a fenti megoldások esetében
  • kisebb-nagyobb "vignettáció" szinte minden esetben jelentkezik a távcső átmérőjétől, az alkalmazott nagyítástól és okulártól, valamint a fényképezőgéptől függően.

A rendszer nagyítása függ tehát az adott okulárban kapott nagyítástól és a fényképezőgép zoom-beállításától, azonban a legkisebb vignettáció érdekében hosszú fókuszú okulár (lehetőleg 20 mm és afelett) használata javasolt.

Afokális fényképezés esetén a kamerát ún. digiscoping adapter segítségével csatlakoztathatjuk a távcsőre. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy szinte tetszőleges fényképezőgépet rátegyünk az okulárra, majd az okulár mögött megfelelő távolságra optikai tengelybe állítsunk. Alapvetően kompakt kamerák számára javasoljuk. Bridge vagy akár tükörreflexes fényképezőgépek is rátehetőek, de ezek nagy mérete illetve súlya problémákat okozhat (elhúzza az adaptert).

Vannak olyan okulárok, melyek eleve rendelkeznek beépített menettel, ilyen a Baader Hyperion okulársorozata. Ebben az esetben megfelelő adaptergyűrű segítségével fényképezőgépünk a szűrőmenetének segítségével csatlakoztatható (amennyiben rendelkezik ilyennel).

Afokális fényképezés során lehetőség van a kisebb látómezős mély-ég objektumok megörökítésére vagy bolygófelvételek elkészítésére.

« A csillagászati mechanikák áramellátása Milyen távcsövet válasszak városi megfigyelésre? »

5 hozzászólás

Szarka Levente (2016. 11. 26. 12:12)
Kedves Balázs, az illesztés módja a "Fényképezés primer fókuszban" fejezetben le van írva. Az Ön által említett távcsövet nem forgalmazzuk, így konkrét segítséget a vásárlás helyén kérdezzen.

LBalázs (2016. 11. 25. 09:41)
Tisztelt Cím! Szeretnék vásárolni egy Celestron Powerseeker 50AZ távcsövet (teljesen kezdő vagyok csillagász távcső ügyében). Érdeklődni szeretnék hogy erre lehetséges fényképezőgép szerelése (Sony Alpha 200 dslr gépem van) és ha igen pontosan milyen tartozékok szükséges a csatlakozáshoz. Válaszukat előre is köszönöm! Balázs

Árpád (2015. 11. 15. 20:42)
Tisztelt Cím! Teljesen kezdőként (ezért elnézést, ha nem értelmes amit kérdezek) felmerült néhány kérdésem az 1,25? kontra 2? témában, amiben szeretném a segítségüket kérni. A bolygók érdekelnek, ehhez szeretnék egy alapvetően hordozható, viszonylag jó minőségű távcsövet és egyéb optikai elemeket vásárolni. Hosszas nézelődés után a Skywatcher 102/1300 MC kezdett érdekelni, mint kezdő távcső. Észrevettem azonban, hogy e kisebb műszereknek 1,25?-es kihuzata van, míg a nagyobbak már 2?-es kihuzattal rendelkeznek. A dilemmám a következő: 1 - Lehetséges-e az APS-C szenzoros gépem (Sony NEX objektív nélküli) primerfókuszos csatlakoztatása az SW 102/1300 MC műszer 1,25?-es rendszeréhez, barlow lencsével, és anélkül úgy, hogy a teljes szenzor méretet ki tudjam használni, vagyis, hogy ne következzen be vignettáció? ...vagy ehhez már 2?-es rendszer szükséges? A Sony szenzor átlója: 28,4 mm. 2 - Amikor okuláron keresztül szemlélődöm, akkor a műszer fókusz távolságát elosztva az okulár fókusz távolságával megkapom a nagyítás mértékét. A fenti módon, a 102/1300 MC műszerhez primerfókuszba csatlakoztatott APS-C szenzorral körülbelül milyen nagyítás adódik, ha ezt így meg lehet mondani egyáltalán? 3 - Amennyiben később úgy döntök, hogy egy nagyobb műszerre is beruházok, amely már biztosan 2?-es lesz, milyen hátrányokkal nézek szembe szabad szemes és asztrofotós szempontból, ha ehhez az új műszerhez 1,25?-es elemeket kapcsolok (1,25?-es zenittükör + barlow + okulár)? Válaszukat előre is köszönöm.

Szarka Levente (2015. 08. 31. 14:03)
Ezek a kamerák 1.25"-ös kihuzatúak, tehát a rögzítésük meglehetősen triviális. A felvétel készítés egy komplett weboldalt is igényelne :)

Nyári Endre (2015. 08. 10. 14:48)
Nagyon jó kis leírás! Engem a CCD kamerás és különösen a Scopium és ASI kamerákkal végzett felvétel készítés is érdekelt volna.

Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt * : egy + nyolc=

Egy pillanat!

Adhatunk Önnek kedvezményt?

IGEN,
szeretnék kedvezményt kapni.
NEM,
nincs szükségem kedvezményre.