A kosár üres
Megtekint

Kezdőlap    Binokuláris távcső vásárlási útmutató

Binokuláris távcső vásárlási útmutató

Egy binokuláris távcső, látcső - vagy ahogy a vadászok hívják - kereső távcső, talán a legnépszerűbb távcső típus. Köszönhető ez annak, hogy szinte minden árkategóriában minden igénynek megfelelő választék áll rendelkezésre. Fontos azonban ismernünk a jellemzőit, hogy a leginkább testhezálló modellt válasszuk.

Nagyítás

A binokulárok jelzésére a gyártók leggyakrabban egy számpárt használnak, pl. 8x42 vagy 15x70. Ezek az eszköz legfontosabb paramétereire utalnak, melyek közül az első érték (8x illetve 15x) a nagyítását adja meg. Az első binokulárt vásárlók körében a minél nagyobb nagyításra törekvés természetesnek tekinthető, azonban érdemes számításban venni, hogy ennek növelése a használhatóságot jelentősen befolyásolja. Egyrészről kezünk remegése is fokozottabban jelentkezik (15x nagyítás felett már különösen érdemes megtámasztani a binokulárt), másodrészt a nagyítás növelésével a kapott kép egyre fényszegényebb lesz, harmadrészt pedig a nagyobb nagyítás kisebb látómező elérését teszi lehetővé.

Viszonylag gyakran találkozhatunk olyan eszközzel is, melynek nagyítására egy intervallumot adnak meg: pl. 7-15x35. Ebben az esetben zoom binokulárral van dolgunk, melynek nagyítása 7x és 15x értékek között változtatható. A zoom binokulár első látásra roppant praktikusnak tűnik, azonban a változtatható nagyítás miatt teljesítményük sok tekintetben behatárolt. Az okulár - felépítésének köszönhetően - különösen kis nagyítások esetén igen szűk látómezőt képez le a fix nagyítású binokulárokhoz képest, emiatt szinte csőlátás érzetet kelt, ha beletekintünk. Nagyobb nagyítások esetén a látómező ugyan már megközelíti a fix nagyítású binokulárokét, ám ahhoz hasonlóan a kapott kép meglehetősen fényszegény lesz. Összességében a zoom binokulár kevéssé preferált eszköz az igényes természetmegfigyelők közt, nem véletlen, hogy a felső kategóriás modellek között nem is találunk ilyen típust.

Átmérő

A binokulárok másik legfontosabb paramétere az objektív átmérő. Erre a jelzésükre szolgáló számpár második értéke utal, vagyis a 8x42 és 15x70-es binokulárok esetében az objektív átmérője 42 mm illetve 70 mm. Az átmérő nagyon fontos a fénygyűjtőképesség szempontjából, különösen gyenge fényviszonyok közepette (szürkület illetve éjszakai megfigyelés) jelentkeznek az előnyei. A lencseátmérő növelése egyre nagyobb méretet és súlyt jelent, ami különösen kézből történő használat esetén hátrányos. Természetmegfigyelésre általában 40-50 mm-es binokulárok javasoltak, a csillagászatban azonban akár 100 mm-es objektív átmérőjű (vagy még nagyobb) eszközök is előfordulnak, ezek azonban a jelentős súly miatt minden esetben állvány használatát követelik meg. Okos kompromisszum egy kis nagyítású (7-12x) 50-60 mm-es binokulár, mely mindkét felhasználási területre elfogadható.

Objektív

A binokulárok eladása során kevéssé kap hangsúlyos szerepet az objektív felépítése, pedig a kiváló képminőséget ez az optikai elem alapozza meg. Az objektív lencse a párhuzamosan érkező fénysugarakat megtöri és mögötte a fókuszpontban egyesíti őket. A különböző hullámhosszú fénysugarakat azonban más és más mértékben töri meg így tulajdonképpen nem egyetlen közös fókuszpontot kapunk. Az okulárban ezt úgy látjuk, hogy az objektív "színez", vagyis hamis színeket (pirosas-kékes-lilás) mutat a kontrasztosabb objektumok körül. A lencsék színezésének csökkentésére többféle módszer létezik: a legegyszerűbb és legrégebben használt megoldás szerint az objektívet két, eltérő karakterisztikájú lencsetagból készítik, melyek minimalizálják a színezést. (Újabban piacra dobtak olyan binokulárokat is, melyeknek objektívje három (vagy akár négy) lencsetagból épül fel, ezekre néhány sorral lentebb visszatérünk.) A lehető legtökéletesebb színkorrekció úgy érhető el, ha az egyik lencsetag elkészítéséhez speciális (és drága) üveganyagot használnak fel. Ezek az ún. apokromatikus binokulárok, melyeket a piacon többféle általános jelzéssel illetnek: pl, SD, ED HD, stb.

Egy binokulár objektívnek azonban nem a színezés az egyetlen optikai hibája. Különösen a látómező széle felé számos egyéb torzítással kell szembenéznünk, pl. romlik a képélesség, az egyenes vonalak meggörbülnek stb. Ezek a hibák csökkenthetőek, ha az objektív nem kettő, hanem három vagy négy lencsetagból épül fel. A számítógéppel megtervezett objektív, a kimagasló megmunkálási precizitás, a felhasznált korszerű üveganyagok kiváló minőségű objektív elkészítését teszik lehetővé: mindez szükséges, de nem elégséges feltétel egy csúcsminőségű binokulár esetében.

Prizmák

A prizmák igen fontos részei a binokulárnak. Nélkülük fordított állású képet kapnánk, vagyis fejjel lefelé látnánk mindent, ami földi megfigyelés esetén felettébb kényelmetlen. Kétféle prizmarendszerrel találkozhatunk a piacon: Porro prizmákkal és tetőél prizmákkal.

A tetőélprizmák a binokulárok belsejében egy vonalban helyezkednek el, így jelenlétükre kívülről is következtethetünk a látcső kompaktabb külseje alapján. Technikai okok miatt elkészítésük drágább, mint a Porro prizmáké, ezért leginkább a felső kategóriás binokulárok használják ezt a prizmarendszert. A Porro prizmát használó binokulárok felismerhetőek a két "eltolt" tubusnak köszönhetően, és a tetőél prizmákhoz képest könnyebben, olcsóbban előállíthatóak jó minőségben.

A prizmák felépítése mellett azok anyaga is fontos paraméter. A drágább és jobb minőségű BAK4 (barium-crown) és az olcsóbb BK7 (borosilicate) jelzésű prizmák üveganyagukban különböznek. A BAK4-es prizmák élesebb, kontrasztosabb képet adnak, így a felső kategóriás binokulárok kivétel nélkül ezt a típust alkalmazzák.

A binokulárok mechanikai kivitelezésének Achilles-ina a prizmák tokozása. Amennyiben ez nem kellően masszív, a prizmák a használat során könnyen elmozdulhatnak, megszüntetve a két tubus optikai tengelyeinek párhuzamosságát. Kis mértékű eltéréseket agyunk képes kompenzálni, ennek hosszú távon azonban szem- és/vagy fejfájás lesz a következménye. Nagy mértékű eltérés esetén a binokulár kettőz. A Porro prizmás modellek érzékenyebbek a rázkódásokra mint a tetőél prizmásak. Az optikai tengelyek párhuzamosságára a márkásabb binokulárok gyártói külön odafigyelnek, a gyártósorokról lekerülő darabokat szakképzett optikusok speciális műszerekkel állítják be - mindez természetesen az árban is jelentkezik.

Tükröződéscsökkentő bevonatok

Antireflexiós bevonat nélkül az üveg a felületére eső fény 4%-át visszaveri, más szóval a fény 96%-át engedi csak át. A számos (nemritkán akár 10 db!) üveg/levegő felülettel rendelkező binokulárok esetében az okulárban látott kép igen fényszegény lenne megfelelő tükröződéscsökkentő bevonatok használata nélkül.

A legolcsóbb "gagyinak" tekinthető binokulárokon rubinpiros színű bevonatot találunk, ami nem igazán nevezhető tükröződéscsökkentő bevonatnak, tekintve, hogy a feladata a fény egy részének kiszűrése, ezáltal az objektív optikai hibáinak palástolása. Ennek köszönhetően a binokulárban látott kép ciánkék árnyalatúnak tűnik, azaz nem olyan képet látunk, mint a valóságban.

Kapcsolódó irodalom:
Rambo binokli Egy utcai Rambo-binokli tesztje

Az alsó kategóriás binokulárokon kék színű antireflexiós bevonatot találunk, ami egyrétegű bevonatra utal. Ha minden felületre alkalmazzák, akkor elfogadható minőségű képet kapunk. A gyártók "fully coated" jelzéssel forgalmazzák ezen termékeket. Ennél jobb minőséget adnak a "multi-coated" bevonattal ellátott eszközök, ahol is legalább egy felület (rendszerint az objektív) többrétegű (általában zöld) színű antireflexiós réteggel ellátott. A felső kategóriás eszközök fully multi-coated bevonatúak, ahol minden felületen (a prizmákon is) többrétegű (zöld vagy zöldesbordó színű) antireflexiós bevonatot találunk: ez a megoldás teszi lehetővé a legjobb fényhasznosítást. A csúcsminőségű tetőél prizmás modellek ezen túlmenően ún. fázis bevonatot (phase coating) alkalmaznak a legélénkebb színek érdekében.

Látómező

A binokulárok talán harmadik legfontosabb mutatója a látómező mérete. Ennek értékét kétféle mértékegységben szokták megadni, fokban és méterben. A fokban kifejezett érték elsősorban csillagászok számára bír jelentőséggel, megadja a látcső által leképzett égterület nagyságát. Egy 15x70-es binokulár látómezeje 4.4°, vagyis a telehold majdnem kilencszer elférne egymás mellett. Földi megfigyelő számára az az érték fontosabb, mely megadja, hogy 1000 m-en mekkora a látómező átmérője méterben kifejezve: egy átlagos 8x42-es binokulár esetében ez kb. 120 m.

Amint fentebb leírtuk, a nagyítás növelésével párhuzamosan csökken az elérhető látómező, melyet az okulárok látószöge is befolyásol. Az okulár látószögét kiszámolhatjuk, ha az általa leképzett látómezőt megszorozzuk a nagyításával: a fenti 15x70-es binokulár esetében 66°-ot kapunk. (4.4°x15). Az okulárok látószöge leggyakrabban 50-70°-os érték között mozog: túl nagy szám esetén a látómező széle kevéssé lesz éles, ha túl kicsi, akkor betekintéskor kellemetlen csőlátás érzetünk lesz, ami negatívan befolyásolja a látcső használhatóságát. Különösen zoom binokulárok esetében gyakori a túl szűk látómező.

Kilépő pupilla

A kilépő pupilla mérete sok mindent befolyásol, kevesen ismerik fontosságát. Kiszámítása meglehetősen egyszerű, a mm-ben vett objektív átmérőt el kell osztani a nagyítással, vagyis egy 8x42-es binokulár kilépő pupillájának átmérője 5.25 mm (42/8 = 5.25).

Mit befolyásol a kilépő pupilla mérete? Amennyiben mérete nagyobb, mint szemünké, az összegyűjtött fény egy része elvész, vagyis a binokulárban látott kép nem lesz fényesebb, mint egy kisebb modellben látott. Nappali megfigyelés esetén szemünk pupillájának átmérője 1-2 mm, mely sötétben jelentősen ki tud tágulni: fiatal megfigyelő esetén akár 7 mm-esre, azonban 50 éves kor környékén nem ritkán legfeljebb alig 5 mm-esre. (A pontos értéket elég sok minden befolyásolja: az egyéni adottságokon túl akár a pillanatnyi egészségi állapot is.)

 


« Schmidt-Cassegrain távcsövek jusztírozása A csillagászati mechanikák típusai »

Share  Tetszett a cikk? Oszd meg!

3 hozzászólás

Fábián Ákos (2015. 08. 13. 15:19)
Tisztelt TávcsőCentrum! Teljesen tanácstalan vagyok, azért írok, hogy segítséget kérjek. Monokulárt keresek (ha van megfelelően kis méretű akkor binokulárt) természetjáráshoz, távolabbi tereptárgyak megfigyelésére. A legfontosabb szempont a mérete, vagyis ne legyen nagyobb lehetőleg 10-11cmX3cm nél kb. Ezenkívül szempont, hogy rossz látási viszonyok közt, gyenge fényviszonyok között is lehetőleg minél inkább használható legyen. A tükröződésmentes bevonat előny. A nagyítása nem kell, hogy túlzottan nagy legyen, maximum 8-10 szeres, de egy 5 -szörös még jobb lenne (mivel nem remeg be ugy a kép), még egy fontos szempont a minél szélesebb látómező. És az ár természetesen, lehetőleg minél olcsóbb, maximum 5-6000 ft. Fontossági sorrendben tehát a kritériumok: 1.méret 2. rossz fényviszonyok melletti használhatóság 3. széles látómező. Ennek tükrében milyen modelleket tudna ajánlani? Tisztelettel Fábián Ákos

Szarka Levente (2015. 08. 23. 01:54)
Kedves Ákos, sajnos elég sok elvárása van, ebben az árkategóriában nem tudunk az elvárásainak megfelelő terméket ajánlani. Magasabb, de azért megfizethető árkategóriában az Opticron Trailfinder 8x25 jöhet szóba.

Gábor (2015. 09. 22. 20:36)
Szia! Sajnos problémába ütköztem ugyanis nem tudok választani két binokulár között. Sokat túrázom és már többször előfordult hogy kellett volna egy jó távcső. Most viszont találtam sajnos kettőt is. Az egyik egy 7x50 delta sailor, a másik pedig a delta forest 8,5x50 es. A 7x50 ben vonzó az iránytű és a táv. vagy magasságmérő és a széles látómező a forestben meg a jobb fényhasznosítás tetőélprizma és jobb bevonat a prizmákon. De ahogy olvastam a távcsővásárlási tanácsokban ezek csak elméleti dolgok leszámítva ugye a bevonatokat. A gyakorlatban ha egymásmellé tesszük őket mennyire van különbség képalkotás terén?


Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt: * öt + három=

Hívjon bennünket:
1/707-85-12
0630/337-36-20

Kapcsolat

Cím: 1096 Bp, Thaly K. u. 34.
E-mail:
 info@tavcso-mikroszkop.hu Nyitva:
    Hétfő-péntek 10:00-17:00

Utoljára nézett