Ha nem szeretnék kínai távcsövet, milyen mélyen kell a zsebembe nyúlni?

2014. augusztus 3.    |    írta: Szarka Levente    |    Oszd meg: Share

Nemrégiben kollégám megkérdezte, mit tudunk ajánlani vevőnek, ha nem szeretne kínai távcsövet vásárolni. A kérdés nem túl gyakori, mondhatni lényegében elméleti miután szóba kerülnek az árak. Most eláruljuk milyen vastag pénztárca kell annak, aki nem-kínai csillagászati távcső beszerzésében gondolkodik. 

Legnehezebb helyzetben talán azok vannak, akik klasszikus akromatikus refraktorban - gondolkoznak. Elég sokáig tartott mire eszembe jutott, hogy az amerikai D&G Optical gyárt 5"-11" (kb 13-28 cm) átmérő közötti, kifejezetten bolygózásra javasolható, f12-f15 fényerő körüli távcsöveket. Még a legkisebb modell ára is bőven meghaladja a félmillió forintot mire ideérnek. (A Polaris csillagvizsgálóban található távcsőben is 20 cm-es D&G Optical által gyártott lencse található.)

A Polaris csillagvizsgáló főműszere
Nagyobb a választék apokromatikus lencsés távcsövekből, talán ezen típus esetén érezhető legkevésbé a kínai dominancia - bár ez csak a prémium szegmensben igaz. Itt "már" kb 200 ezer forinttól találunk tubust, egészen pontosan a japán gyártású Takahashi 60 mm-es kis távcsövét. A népszerű 80 mm-es SkyWatcher tubusokhoz hasonló távcsövet kb 5-600 ezer forintért kaphatunk: ennyit kérnek a 76 mm-es Takahashi vagy az amerikai Televue apokromátokért.

Ha Newton távcsövet tervezünk vásárolni, akkor sokkal "szerencsésebb" helyzetben vagyunk. Az angliai Orion Optics gyárt tubusokat 15 cm-től egészen 60 cm-es átmérőig. A legkisebb változatok ára kb. 160e Ft-tól indul, de olyan extrákat tartalmaz, mint garantált L/6-os optikai minőség, emelt fényvisszaverő-képességű felület, hűtőventilátor, 9 pontos CNC megmunkált főtükör foglalat. A 20 cm-es méretű távcső tubus alulról közelíti a 300 ezer forintot. 

Mi a helyzet a katadioptrikus távcső tubusokkal? A Meade ezen távcsövei (legjobb tudomásom szerint) Mexikóban készülnek; a legkisebb, 15 cm-es Schmidt-Cassegrain tubus már kb 160 ezer Ft-tól megvásárolható. Aki valami európai modellt szeretne, az angliai Orion Optics 140 mm-es tubust kb 300 ezer forintért viheti haza.

Mindezidáig csak magáról a távcső tubusokról esett szó, a használathoz valamilyen mechanikára is szükség van. Aki kiegyezik azimutális mechanikával, a svájci AYOMark II mechanikája jöhet szóba (háromláb nélkül) kb 130e Ft-ért. Univerzálisabb használatra az ekvatoriális mechanikák ajánlottak, a piacon a legolcsóbbak a japán Vixen GP-2 mechanikák, kb 200e Ft magasságában, melyeket kisebb távcsövek számára terveztek.

Hogy az áttekintés teljes legyen, érdemes megemlíteni egy márkát, az orosz TAL-t, mely a régi "motorosok" számára meglehetősen jól ismert. Ugyan hivatalosan nem tudok róla, hogy abbahagyták volna csillagászati távcsövek gyártását, manapság nemigen találkozni velük. Évekkel ezelőtt történt kísérlet a márka magyarországi feltámasztására, de ez abbamaradt, miután az oroszok - több módosítás után - másfél éves (sic!) szállítási határidőt ígértek. Noha áraik sokkal közelebb állnak a kínai termékekhez mint a prémium márkákhoz, ezen távcsövek beszerzése inkább elméleti lehetőség a szállítási nehézségek miatt, ráadásul a gyártó termékpalettája meglehetősen szűkös.

Miután nagy vonalakban áttekintettük a kínálatot, érdemes számolgatni. Ha utáljuk a Made-in-China cimkét, akkor kisméretű, kezdőknek ajánlható 7-9 cm-es nem-kínai távcsövet csak a prémium szegmensben találunk, ekvatoriális állvánnyal együtt (még kimondani is szörnyű) kb 800 ezer forint magasságában. Ha általános használatra javasolható 15-20 cm newton távcsövet szeretnénk nem-kínai gyártásban megvásárolni, akkor (kiegészítők nélkül) kb 350e Ft-500e Ft-tal lesz a pénztárcánk vékonyabb.

Még mindig utálod a kínai távcsöveket?!

« A Kínai (távcső)beszerzés apró titkai Houston: van egy kis problémám! »

13 hozzászólás

Mőnich László (2014. 09. 08. 17:50)
Én egy 120/1000-es refraktorral indítottam a távcsöves pályafutásom éppen 12 éve. Nekem egy csoda volt az a műszer! Igaz, kínai meg minden, mégis láttam vele a Mars hósapkáit, a Szaturnusz gyűrűjét, az M13 gömbhalmazt, a Bagoly-ködöt stb. Aztán egyszer belekerült egy ronchi-okli, amivel a tesztet végző úriember (Schné Attila) kb. lambda/2(!!!)-es eredményt adott. Aztán Gyulai Pali is tesztelte és valóban sok sebből vérzőnek találta az egész konstrukciót. Ennek ellenére ha az a teszt nincs, a mai napig azt használom. A teszt hatására a forgalmazója kicserélte a távcsövet, amit aztán el is adtam és lecseréltem egy jobb (nem kínai) távcsőre. Az asztrográfomban is kínai tükör van és szerintem egyáltalán nem rossz. Nem vagyok kínai távcső ellenes, főleg, hogy használtam még sokkal olcsóbban lehet hozzájuk jutni.

Kónya Zsolt (2014. 08. 30. 22:30)
Ennek a fejlődésnek szívből örülök! Tanulópénznek viszont elég nagy tétel szerintem amit fizettem ezeknek az embereknek. Haszonorientáció részükről! A pénzért nekem kellett dolgoznom!

Szarka Levente (2014. 08. 30. 15:55)
Zsolt: megértem a keserűségedet, szerencsére a kínaiak is sokat fejlődtek az elmúlt 10 évben. (Bár valahogy még a legdrágább ott gyártott terméknek is van valami kínais fílingje ... :) )

Kónya Zsolt (2014. 08. 29. 12:50)
10 évvel ezelőtt ha elfogadható áron szeretett volna az ember távcsövet vásárolni és miért is ne szeretett volna, akkor két lehetősége adódott: 1. Távcsődiszkont (Szabó Sándor), 2. Távcső Szolgáltató (Szánthó Lajos). Próbálom röviden leírni a tapasztalataimat 2 különböző akromatikus lencsés távcsőről, amiket az említett helyekről vásároltam teljesen kezdőként. Első, kifejezetten csillagászati távcsövemet, egy 102/1000 refraktort 2003-ban vásároltam a Távcsődiszkonttól. Biztosan sokan emlékeznek rá, sokat voltak ezek a távcsövek hirdetve annak idején a Meteor folyóiratban és a Meteor évkönyvben. Nagyon örültem ennek távcsőnek, de egyszerűen nem kaptam vele éles képet, hiába is tekergettem a fókuszírozót. Míg rá nem jöttem, hogy ha leblendézem 5cm-re egyből megváltozik a helyzet (a gyári objektívsapka kialakítás így volt megoldva napszűrő fólia felhelyezéséhez). Egy csapásra kinyílt előttem az univerzum, hihetetlen részleteket láttam égi szomszédunkon, a gyűrűs bolygó látványa és a Jupiter sávjai teljesen lenyűgöztek de nagyon kevés volt a fény és nagy nagyításnak nem volt értelme. A későbbiekben próbáltam kollimálni a távcsövet mert szerettem volna kihasználni a teljes átmérőt, de nem sikerült elfogadható eredményt elérni, lehet bennem volt a hiba. Következő évben felfigyeltem egy távcsőtesztre a Meteorban, Gyarmati István fogta vallatóra a TSZ 127/820-as refraktorát. Élvezettel olvastam az ott leírtak és szerettem volna minél hamarabb egy ilyen műszert, én is látni akartam a Mars hósapkáját mint a cikk írója! A távcső a későbbiekben megérkezett, örömmel konstatáltam az objektív egybefüggő zöld színét ( az előző refraktornak hiányos volt az éppen sejthető lilás bevonata). Rengeteg mély-ég objektumot leészleltem ezzel a műszerrel és nagyon elégedett voltam vele kis nagyítással. Próbáltam nagyobb nagyítással használni de a leképzéssel gondok voltak. A csillagok látványa egy "mini üstökösre" emlékeztetett ha zenittükör nélkül használtam a felszerelést. Valószínűleg a kihuzat nem volt az optikai tengelyen és ezért keletkezet ez a hiba, ami még érdekes hogy a zenittükör használata mérsékelte ezt a hibajelenséget, de a bolygókon részleteket felfedeznem esélyem sem volt. Ez az objektív műanyag foglalatban volt egyébként, kollimálni nem lehetett. A fogasléces kihuzaton sem volt állítási lehetőség. Röviden ennyi lenne a tapasztalatom a kínai távcsövekkel. Jogos lehet a kérdés: miért nem reklamáltam!?, tény és való ez lett volna a helyes út, de valamiért nem tettem. Még egyszer ezektől a kereskedőktől távcsövet, távcsőoptikát nem mernék vásárolni! Lebeszélni kínai távcsövekről senkit sem szeretnék, amennyiben lehetőség kínálkozik interferométeres mérésre mindenképp éljünk vele!

Kernya János Gábor (2014. 08. 24. 14:01)
Nekem alapvetően az a problémám a kínai távcsövekkel, hogy a mechanikai kidolgozás gyakran pontatlan, nem megfelelő. Gondolok itt a newtonokban és MC tubusokban alkalmazott fénylő belső fekete festésre, ami szórt fényeket okozhat. És gondolok például az akromatikus refraktoroknál alkalmazott fogasléces kihuzatra is, ami korszerűtlen. Nekem voltak kínai tubusaim, és ezek miatt a hibák miatt adtam el őket, illetve hagytam fel használatukkal. Persze igaz: a kínai távcsövek esetében is találkozhatunk minden igényt kielégítő kiváló modellekkel, amire semmiféle rossz szavunk nem lehet. Számomra ilyen volt a közismert SW 80/600-as ED refraktorok korai szériájának egyik darabja, amelynek eladását még ma is bánom egy picit.

Mádai Attila (2014. 08. 21. 20:15)
"Még mindig utálod a kínai távcsöveket?!" Igen, még mindig baromira utálom a kínai ún. "távcsöveket"!!!!! MDA

Endre (2014. 08. 13. 16:48)
a sw 102/650 102/500 már eladott távcsövem,65 mm re leblendézve meg sem közekitette a 72/500-as MOM távcsövem minőségét.de a 130/650 tükör kifogástalan volt.

Bencze Balázs (2014. 08. 12. 11:54)
Ez a Kína-ellenesség az igazi modern sznobizmus. Az előttem szólónak van igaza, az optikai minőség a lényeg, nem a felirat, hogy hol készült. Egyébként pedig a világ ipara Kínában van, naná, hogy tudnak távcsövet készíteni. Hogy gagyit is csinálnak? Nem azt kell megvenni! A piacon se a löttyedt körtét választjuk ki, ha van mellette mosolygós is... Ha nem lenne a világon kínai távcső, nekem se lenne 150 mm-es tubusom 70 rugóért, nem láttam volna egy rakás Messiert a hátsó kertből, hacsak azzal a kis uránia-gömbtükrös, csatornacsőbe szerelt távcsővel nem, aminek az optikája nem érte el a legolcsóbb kínai műszerek minőségét sem, viszont amikor vettem, (csak a tükröt) többe került, mint ma egy egész kínai reflektor... Érdekes, az IPodokra és egyéb Mac-csodákra senki nem fintorog, pedig egy noname kínai kütyü több dologgal kompatibilis a saját kategóriájában, mint akár a legdrágább közülük. Mégis minden I-vel kezdődő parasztvakítást el lehet adni a reális ár többszöröséért. Valószínűleg, mert tényleg a felirat kell az embereknek...

Kellei István (2014. 08. 12. 11:27)
Ha a fény egy pontban képeződik le, akkor tőlem lehet bangladéshi is a tükör. Sokan hajlamosak elfelejteni, milyen ipari hulladékokkal észleltünk a 80-as évek végén, sikeresen, boldogan. Lehet, hogy nem láttuk vizuálisan az Einstein keresztet, de mégis ezreket tartott az ég alatt a sok, mai szemmel selejtes, kézzel dörgölt tükör. Ehhez képest a kínaiak az álom kategória. Akik meg finnyognak, csak fizessenek. :))

Nagy János (2014. 08. 08. 17:36)
Ha belegondolunk,lehet igaz kínai műszer,de nem hamisítják valami "nagy" cég termékét hanem eredeti kínai gyártmányként fut.Amatőr és,hobbi használatra szerintem megfelelő. Nem utálni,szeretni occó kinai cuucc:)

Szarka Levente (2014. 08. 05. 09:36)
Igen, as Istar Optical-t ismerem (legalábbis amennyi info van róluk az interneten). Viszont a távcsöveik optikája sejtésem szerint Kínából származik.

Kernya János Gábor (2014. 08. 05. 08:53)
Akromatikus refraktorok esetében létezik még egy amerikai gyártó, az Istar Optics, tőlük objektívek is rendelhetők, nemcsak komplett tubusok: http://www.istar-optical.com/

albert (2014. 08. 04. 12:53)
Bradfield ausztrál amatőr csillagász jónéhány üstököst fedezett fel a déli égen tákolt távcsöveivel. Tehát a távcsövekhez is több módon lehet közelíteni. Az, hogy van amatőr távcsövem, azt Kínának köszönhetem. Különben még ma is szabad szemes lennék... http://www.skyandtelescope.com/astronomy-news/bill-bradfield-comet-hunter-extraordinaire-1927-2014/

Hozzászólás elküldése
Név * (Kötelező)
Email * (Kötelező)
Szólj hozzá *

Írd be számmal az eredményt * : hét + öt=

Legtöbbet olvasott bejegyzések:

Részleges napfogyatkozás 2015. március 20.
Közeleg az év egyik leglátványosabb csillagászati eseménye egy részleges napfogyatkozás, mely 2015.

Ha nem szeretnék kínai távcsövet, milyen mélyen kell a zsebembe nyúlni?
Nemrégiben kollégám megkérdezte, mit tudunk ajánlani vevőnek, ha nem szeretne kínai távcsövet vásárolni.

A Kínai (távcső)beszerzés apró titkai
Közismert, hogy az élet minden területén az árucikkek jelentős része Kínában készül. Számos termékünket mi is közvetlenül kínai partnerektől szerzünk be már évek óta, mely sok szempontból izgalmas feladat.

Nem is hinnéd mi mindent figyelhetsz meg ma az égbolton!
Az idei téli időszak meglepően sok derült estével, éjszakával kényeztette el a csillagos égbolt szerelmeseit.

Újdonságok a távcsőpiacon (2014. ősz)
Élmény, kényelem, technológiai innováció - talán e szavakkal jellemezhetnénk legpontosabban a legújabb távcsőpiaci fejlesztési trendek irányvonalát.

Blog archívum:

2016április (2)

február (1)január (2)

2015december (1)

október (1)szeptember (1)augusztus (3)március (1)február (1)január (1)

2014december (1)

október (1)szeptember (2)augusztus (3)július (3)június (2)május (8)

2013október (1)

Egy pillanat!

Adhatunk Önnek kedvezményt?

IGEN,
szeretnék kedvezményt kapni.
NEM,
nincs szükségem kedvezményre.